Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN Az 1945/46-os tanév kezdetén, a többi polgári iskolához hasonfoan, az I. osztály helyett itt is az általános iskola V. osztályát nyitották meg. A községi pol gári fiúiskola - mindössze hétéves fennállása után 1948. júniusában beolvadt a I. számú Általános Iskolába. Községi iparos és kereskedő tanonciskola Esztergomban 1851-ben a „Vasárnapi ismétlő iparos iskolában" kezdődött el az inasok szervezett iskolai oktatása. A következő lépcsőfokot az 1885. január 4-én megnyíló, az iparostanulók kötelező rendes oktatását szolgáló „iparostanonc iskola" jelentette a Duna utcai elemi fiúiskolában. 1936-ban összevonták az iparos- és kereskedőtanufok oktatását, és létrehozták az „Esztergom sz. kir. városi községi iparos és kereskedő tanonciskolát". A II. világháború után az iparos és kereskedőtanulók oktatása a háború előtti szervezeti keretek között folyt. A testnevelés sem a háború előtt, sem az azt követő esztendőkben nem szerepelt az oktatott tantárgyak között. Annak ellenére, hogy már 1946 végén és 1947 elején megfogalmazódott az a jogos igény, hogy a testnevelést is be kell iktatni a tanonciskolák oktatási programjába, hosszú ideig semmi érdemleges lépés nem történt. A tanonciskola kötelező testnevelés hívei azzal érveltek, hogy a tantárgy annyira fontos tényezővé vált, hogy azt ma már sem az egyén, sem a társadalom nem nélkülözheti. Úgy gondolták, hogy a testnevelést nem elhanyagolni, hanem megkülönböztetett jelentőséggel kell kezelni a fiatal munkástanulók életében. 25 5 Azt hangsúlyozták, hogy az egyoldalú műhelymunka kiegyensúlyozására, a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítására a testnevelés a legnélkülözhetetlenebb eszköz. Az OSH 1948 júniusában napirendre tűzte az ipari tanuló iskolák testnevelésének ügyét. 25 6 A sporthivatal összehívta az illetékes szerveket és megállapodott velük, hogy kérik a heti kétórás kötelező testnevelés bevezetését a nagyüzemi ipari tanuló iskolákban. A javaslat azt is tartalmazta, hogy a testnevelési órákon a tanulói létszám ne haladja meg az 50 lőt. A tanrend kidolgozását a Pedagógus Szakszervezet és a Sportorvosi Hivatal vállalta. 25 7 Erdőgazdasági szakiskola Esztergomban 1924-től az erdész szakiskola erdőgazdasági, valamint erdő- és vadőri tagozattal rendelkezett. Az erdőgazdasági tagozaton három évfolyamos volt a képzés, az erdő és vadőri tagozaton egyéves elméleti és gyakorlati oktatás után kaptak képesítést a tanulók. A mindinkább belterjessé váló erdőgazdálkodás egyre magasabb színvonalú műszaki, erdészeti segédszolgálatokra való képzést tett szükségessé. Ezt az igényt az 1935 szeptemberében megnyíló alerdész szakiskolák kívánták kielégíteni. 1945 után az intézmény nevét újból erdész szakiskolára változtatták és a tanulmányukat befejező, levizsgázott tanulók a „képesített erdész" címet kapták. A szakiskolában a testnevelés nem szerepelt a tantárgyak között. Egy 1948. augusztus 7-i keltezésű rendelet, az esztergomi Magyar Állami Erdőgazdasági Középiskola létrehozásáról intézkedett. 25 8 Az iskola életrehívásával azt kívánták elérni, hogy a tanulók az általános műveltség elsajátításán és a demokratikus szellemű nevelésen túl, különleges erdő- és vadgazdasági szakismeretekhez jussanak, és lehetőségük nyíljon felsőbb szintű tanulmányok folytatására az Erdőmérnöki és Agrártudományi Egyetemen. 25 9 Egy év múlva, 1949-ben az erdőgazdasági középiskolát Mezőgazdasági Gimnázium Erdészeti Tagozat elnevezéssel újra átszervezték. 26 0 Az 1949/50-es tanév után az iskola Sopronban folytatta működését. A testnevelés oktatása csak a mezőgazdasági gimnáziummá fejlesztése után indult meg. Az erdésztanufok testnevelési foglalkozásait óraadó tanárként Mészáros Ferenc irányította. Mivel az iskolának nem volt tornaterme, a testnevelési órákat összevontan a tanítóképző tornatermében vagy az intézet udvarán tartották meg. Esztergom városa - Budapest közelségétől is befolyásoltan - a testkultúra területén nagy vonalakban követte az országos eredményeket úgy, hogy közben számos sajátos helyi akadályt kellett elhárítania. A romokban heverő városban szinte mindenki előtt világossá vált, hogy az élet megindítását csak széles összefogás valósíthatja meg. A koalíciós pártok közt éles ellentétek feszültek. A háborús események, a meghurcoltatások, a brutalitások miatt a lakosság jelentős része kisemmizve, elbizonytalanodva és félve, semleges álláspontra helyezkedve várta az élet megindulását. A romeltakarítással és a termelés megindításával egyidőben megkezdődött a sportélet, a sportmozgalom szervezése is. A koalíciós pártok egy része csak az iskolai testnevelés - más része az egyesületi sportélet pártérdekek nélküli politikamentes kibontakoztatása mellett kardoskodott. A MADISZ kezdeményezte népi sportbajnokságok ismertté váltak. A mozgalom eredménye a városban egyrészt a labdajátékok rohamos térhódításában mutatkozott meg, másrészt abban, hogy néhány csapat minőségi színvonala emelkedett. Ezek magasabb osztályba kerültek. Az a régi törekvés, hogy Esztergomban a város minőségi sportját egységesen képviselő központi sportegyesület jöjjön létre, többszöri kísérlet és fúzió ellenére sem járt teljes sikerrel. Ugyanis több más elhatározás is megfeneklett a szűkös anyagi feltételek miatt, illetve a keresztbeszervezések következtében, amelyek a külön érdekek útját követték. Az iskolai testnevelés területén az elméleti-módszertani útkeresés bizonytalanságai jelentkeztek. A torna egyeduralmát valló koncepció kezdett kiszorulni, gyarapodott a tantervi anyag: az atlétika, továbbá néhány testnevelési és sportjáték mellet a népi tánc is szerepet kapott. 59
