Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989)

A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELÉSE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN A háborút követő átalakulási folyamatban a megvál­tozott erőviszonyok hatására, a központi rendeletek végrehajtásával alapvetően megváltozott egyes osztá­lyok, pártok helyzete, összetétele és egymáshoz való viszonya is. Az idáig vezető út politikai fordulataitól nem lehettek függetlenek a sport és testnevelés terü­letén hozott döntések sem. A sportélet egyesítési tö­rekvéseiben, vitáiban is nézetek ütköztek, hangot ka­pott jó néhányszor számos téves vagy nyíltan ellensé­ges felfogás. 6. A TANÁCSRENDSZER TESTNEVELESE ÉS SPORTJA ESZTERGOMBAN (1950-1989) Hazánkban 1950-ben hozták létre a tanácsok rend­szerét amelybe mind a testnevelés, mind a helyi sport irányítása beépült. A megyei tanácsoknál a népműve­lési osztályokon belül sportszakosztályok alakultak, a helyi tanácsokba beépült a sportfelügyelőségek háló­zata. A tanácsrendszer kialakulása után napirendre ke­rült az állami sportirányítás továbbfejlesztése és neve­lése, amit az újonnan létrehozott Országos Testneve­lési és Sportbizottság (OTSB) sem tudott megoldani. Nem alakult ki az állami és sportirányítás egységes rendszere. Az ifjúsági mozgalom nemzeti egységét a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) próbálta létrehozni. Kezdeti sportsikerei után hasonlóan a MADISZ-hoz és a SZIT-hez hanyatlott és megre­kedt. A Szakszervezeti Tanács elsősorban a tömeg­sport területén szervezett ifjúsági és felnőtt versenye­ket, majd 1951-től kezdeményezte a szakmánkénti szakszervezeti sportegyesületek létrehozását az egész országban és helyileg is. (Vasas SE, Bányász SE, Kini­zsi SE, Fáklya SE, Postás SE, Lokomotív SE stb.) Az OTSB intézkedései közé tartozott az éves sport­fejlesztési terv bevezetése. Irányszámok alapján min­den sportegyesületnek és TSB-nek el kellett készítenie saját sportfejlesztési tervét. A személyi kultusz nem­csak a pártban, hanem a társadalom, a gazdasági és a kulturális élet és ezen belül a sport területére is kisu­gárzott. Az OTSB és az OM valamint a tömegszerve­zetek között az élsport sikeres eredményei mellett nem alakult ki kellő együttműködés. Az iskolai testne­velés és sport fejlesztésében az OTSB és az OM 1956. őszéig nem jutott túl a vitákon és néhány leírt határo­zathozatalon. Az 1956-os forradalmi események után (december 31) megszüntették az OTSB-t és a TSB-ket. A sport­tal kapcsolatos állami feladatokat az oktatási és nép­művelődési minisztériumokból összevont Művelődé­si Minisztériumnak kellett ellátnia. Az ügyek intézésére héttagú kormánybizottság jött létre. A kormánybizottság segítésére a Magyar Test­nevelési és Sporthivatalt (MTSP), majd 1958-ban a Magyar Testnevelés és Sport Tanácsát (MTST) hoz­ták létre. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1958. évi 4. sz. törvényrendelet kimondta, hogy a megyékben a megyei jogú városokban, járásokban, járási jogú városokban, budapesti kerületekben test­nevelési és sporttanácsokat (TST) kell létrehozni. Az MTST feladatai között szerepelt a szocialista sportmozgalom politikai és szakmai vezetésének megszilárdítása, a szocialista szellemű nevelés biztosí­tása. Kimondták, hogy a területi TST döntései köte­lezőek valamennyi állami és társadalmi sportszerve­zetre, állásfoglalást adtak közre a szakszervezetek és a KISZ szerepének fokozására. A KISZ hatáskörébe ke­rült az iskolai, a főiskolai valamint a falusi ifjúság sportjának töretlen irányítása. 1958. március l-jén megalakult a KISZ KB sportszerve az Országos Ifjú­sági Sportbizottság (OISB), majd ezt követően az Ipari Tanulók Sportközpontja (ITSK), a középiskolá­sok számára a Diák Sportközpont (DSK). A szakszer­vezetek, a KISZ az MSZMP irányításával a legfelső fórumoktól kezdve az alapszervezetekig bevonták az ifjú kommunistákat a szakszervezeti, egyesületi, ifjú­sági sporttevékenységekbe. Erős összefonódás alakult ki az MTST - az OISB-vel és az MHS-sel. 1961 má­jusától a sport további tömegesítésére a szakszervezet támogatásával a Kilián Testnevelési Mozgalmat (KTM) hozták létre. A párt és a szakszervezet a sport­munkát, így a KTM-et, valamint a munkára nevelést a kommunista nevelés rendszerébe helyezték el. A szakszervezet és a KISZ fontos szerepet vállalt az MSZMP sportra vonatkozó határozatainak megvaló­sításában. Kilián-pályát építettek Esztergomban is a sportlétesítmények növelése érdekében az EGM Vasas és a megyei TS anyagi támogatásával. (A Relégyár melletti üres téren röp- és kézilabdapálya építése). Az MSZMP Politikai Bizottsága 1962 januárjában új sporttömegszervezetet a Magyar Testnevelési és Sportszövetséget (MTS) hozta létre, melynek felada­tává tette a sport országos irányítását. Megváltoztat­ták a „tömegsport" feladatok végrehajtásának mód­ját. Az alapfokú versenyek kiírása és szervező munká­ja az illetékes TS-ek és sportkörök feladata lett. Ame­lyik üzemben, hivatalban sportkör nem működött, ott a szakszervezetek, a KISZ feladatává tették az alapfo­kú versenyek szervezését és megrendezését. 1967. július 22-vel az esztergomi származású Ha­vas Miklós személyében új vezető került a megyei TS élére. 1966 tavaszán új irányító testületet hoztak létre Esztergom sportéletében. A városi pártbizottság megbízása alapján egy hét főből álló bizottság az ITS elnökségének városi szinten működő tanácsadó javas­lattevő és végrehajtó szerve lett. A bizottság vezetője Pusztai Ede, helyettese Sáfár Ferenc lett. Ötéves tevé­60

Next

/
Oldalképek
Tartalom