Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN új tanerő tevékenysége nyomán megpezsdült a testnevelési és sportélet, s újabb sportágakkal (kosárlabda, síelés, turisztika) ismerkedtek meg a diákok. A sportkör tagjai szabadművelődési előadásokon szerepeltek a környék falvaiban. Műsorszámaik között medicinlabda- és buzogány-gyakorlatok valamint népi táncok szerepeltek. / Állami Szent Margit Leánygimnázium A háborús évek alatt a testnevelési órák, valamint a sportköri foglalkozások megtartását akadályozta, hogy a gimnázium tornatermét hadikórház céljaira foglalta le a Vöröskereszt. Az 1945/46-os tanévtől 1948-ig a régi keretek között folyt a tanítás, az addig kialakult testnevelési és sporthagyományokat folytatták az iskolában. Az intézmény felszereltsége s az egyéb körülmények kedvezőek voltak. Az uszoda közelsége kedvező lehetőséget kínált, hogy minden egészséges lány megtanuljon úszni. 25 0 A testnevelési órákon kívül, esetenként a délutáni játékórák egy részét is felhasználták az úszás egyes nemeinek elsajátítására. Teniszpályákon télen korcsolyapályákat hoztak létre. A korcsolyázásban nemcsak az ügyességet és szép tartást fejlesztő szórakozást, hanem az egészséget óvó, összességében a lánynövendékek szervezetének előnyös fejlődését biztosító sportágat látták. Gyakoriak voltak a téli kirándulások és a vaskapui szánkózások is. A gimnázium önképző körének egyik szakosztályaként sakk-kör alakult. A kör szervezeti szabályzata előírta, hogy minden évben versenyt kell rendezni az egyes osztályok és az „intézet bajnoka" címért. 5.3.3. Az egyéb oktatási intézmények testnevelése és sportja A háború után a működésüket megkezdő esztergomi iskolák változatos képet mutattak. Az egyre erősödő alsófokú oktatás és a középfokú képzés mellett néhány önálló, elsősorban gyakorlati ismereteket nyújtó iskolafajta is működött. Polgári iskolák 25 1 A II. világháború utáni iskolareform életében is jelentős változásokat hozott. 25 2 Az általános iskola gyors életre hívásával az egész iskolaszervezet átépítésére került sor. 1945. augusztusában a népiskola nyolc, és a gimnázium, valamint a polgári iskola négy osztály helyett egy új iskolatípus, a nyolcosztályos „általános iskola" kelt életre. Az első osztályokat már nem indító polgári iskolák tan- és óraterve mind a fiúknál, mind a lányoknál heti két órát írt elő testgyakorlásra. 25 3 Az 1945-ös polgári leány- illetve fiúiskolái tanés óraterv a polgári iskola megszűnéséig módosítás nélkül maradt érvényben. A szalézi rend esztergomtábori, államilag segélyezett római katolikus polgári fiúiskolája A volt hadifogolytábor épületeiben 1920-tól létezik Esztergomtáborban az állami fiúnevelő intézet, amely mellett elemi népiskola és polgári fiúiskola is működött. A polgári fiúiskola tanulói túlnyomórészt a nevelőintézet növendékeiből kerültek ki, akik közül többen, mivel az iskola nyilvános volt, Esztergomból és a környező falvakból jártak be. A testnevelést először dr. Bányai Kornél, majd az 1930/31-es tanévtől Sziklai Antal testnevelő tanár tanította. A Vitéz János sportkör 1926. november 3-án kezdte meg működését. Az intézetnek saját sporttelepe és 1.400m 2-es tágas udvara volt, ahol rendszeresen végeztek közös gimnasztikai gyakorlatokat. A háború alatt a polgári fiúiskola hat tanterme megrongálódott, s ezért a háború után a fiúnevelő intézetben kezdték meg a tanítást. Az 1945/46-os tanévben a polgári iskola I. osztálya helyett itt is az általános iskola V. osztályát nyitották meg, s ekkor vette fel az Esztergomtábori Római Katolikus Általános és Polgári Iskola nevet. A tanulók létszáma a háború előtti átlagos 300 főről 160 főre csökkent. Az általános iskolai osztályok megnyitásával párhuzamosan, a polgári iskolai osztályok az 1947/48-as tanév végére fokozatosan megszűntek. Az iskolai sportkörben atlétika, torna, céllövő és télisport szakosztály működött, amelynek versenyzői csak háziversenyeken indultak. A tanulók a tanév végén tornavizsgát és bemutatót tartottak. A szatmári irgalmas nővérek esztergom vízivárosi érseki római katolikus nevelőintézetének polgári leányiskolája A háború után rövidesen (április 9-én) elkezdődött a tanítás. A testnevelői feladatokat Hámori Sarolta és Beliczay M. Ancilla tomaszakos polgári iskolai tanárnők látták el. Az intézmény (1938-ban alakult) Dobó Katica sportkörében torna, atlétika, kosárlabda és játékszakosztály működött. Az 1945/46-os évtől Szabados Jolán testnevelő tanárnő óraadóként vezette a testnevelési órákat és a sportkört. Ebben a tanévben a polgári leányiskola I. osztálya helyett az általános iskola V. osztályát nyitották meg, s az 1947/48-as tanév végén a polgári leányiskola végleg átadta helyét az új típusú oktatási intézménynek. Községi polgári fiúiskola Esztergom községi fiúiskolája 1941 őszén kezdte meg működését a város belterületén. 25 4 Az új „polgárinak" kezdetben csak egy főhivatású igazgatója és két óraadó tanára volt. A testnevelést óraadó tanárként Király László tanította. A tanulmányi év befejezése után a tanulók testnevelési bemutatókon vettek részt, ahol szabad és talajtorna-gyakorlatokat, valamint szerugrásokat végeztek. 58
