Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN szenvedett az 1942-ben elkészült tornaterem tetőzete. A háború utáni években a 25-30 ferences szerzetes-tanár mellett csak néhány világi pedagógus oktatott az iskolában, az egészségtant, éneket, testnevelést és a rajzot tanították. A testnevelést továbbra is Nagy Sándor oktatta, s a sportkör hét szakosztálya (torna, adétika, kosárlabda, labdarúgás, vívás, úszás, téli sportok) is az ő vezetésével érte el sikereit. A kosárlabdacsapat 1947ben megnyerte a KISE kerületi bajnokságát. 24 2 Atlétikában, kard- és tőrvívásban rendszeresen szerveztek házi bajnokságokat. Az országos diákbajnokság kard egyéni döntőjébe az iskola egyik tanulója (Korda János) is beverekedte magát. 24 3 A háború utáni években is rendszeresen megtartották az év végi testnevelési bemutatókat az intézmény sportpályáján. A tribünön helyet foglaló szülők, vendégek minden alkalommal magas színvonalú torna-, adétikai-, vívó- és különböző labdajáték bemutatóknak lehettek szemtanúi. 1946-1947-ben még működött a 830. sz. Szent Ferenc nevű cserkészcsapat. A gimnázium egyik diákja (Kozma Ferenc) 1947-ben Párizs mellett rendezett világdzsemborin az ügyességi versenyben első helyen végzett csapatával. A pezsgő sportéletet tovább gazdagította az asztalitenisz szakosztály megalakulása. Az 1947/48-as tanévben a város középfokú intézményei részére kiírt Ernszt-kupát a gimnázium labdarúgói nyerték el. A középiskolás atlétikai bajnokságon a magasugrócsapat 2. helyezést ért el. A sakk-kör tagjai rendszeresen részt vettek a városi és a megyei népi bajnokságokban. (Dér István személyében városi és megyei bajnok tanulója is volt a gimnáziumnak). 24 4 A ferencesek mindvégig rendkívül fontosnak tartották, hogy a diákok mindig hasznosan töltsék idejüket, s ha bármiféle foglalkozásra kerül sor, a prefektus vagy a tanár jelen legyen. Az intézmény törekvése nagyban hozzájárult, és serkentette a gimnázium testnevelési és sportsikereit. Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképző Intézet A háborút követő hónapokban Végvári István pedagógia szakos tanár oktatta a testnevelést. Tevékenysége különösképpen a háborús károk helyreállítása és a testnevelés oktatási feltételeinek megteremtése miatt érdemel említést. A növendékek közreműködésével sikerült felújítani a vízitelepet, a csónakokat valamint a kosárlabdapályát. A tornaterem sértetlen maradt, így a testnevelési órák megtartásának nem volt akadálya. A diákok éltek a lehetőségekkel, sőt a kötelező tanórákon kívül „a téli szünet után síeléssel, korcsolyázással, majd szertorna, kosárlabda, labdarúgás és az atlétika különböző ágaiban értek el rövid idő alatt szép reményekre jogosító eredményeket." A szép kezdet arra mutat, hogy a több mint hároméves szakszerű testnevelés hiányát rövidesen pótolni tudjuk és ifjúságunk a sport terén is eléri a békebeli színvonalat -írta az intézmény évkönyve. 24 5 1946. októberében a VKM Mészáros Ferenc testnevelő tanárt nevezte ki az Érseki Tanítóképzőbe állami beosztású tanárként. 24 6 Az új tanerő nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a képzőben a tornacentrikus oktatást felváltotta az atlétikára, a tornára és a sportjátékokra épülő képzési forma. Különösen a labdajátékok (kosárlabda, röplabda és labdarúgás) fejlődtek sokat az intézményben. A tanítóképző évkönyvének tanúsága szerint a „testnevelés terén a tanítóképző intézet ötödik évfolyamában van kívánni való. Ebben az osztályban egy testnevelési óra keretében kell megoldani a saját testi képzésüket és itt kellene gyakorlatilag, valamint elméletileg is elsajátítani a testnevelést, ami csak hiú ábránd. Sajnos a kérdés elintézése nem ránk tartozik, de ki kell fejeznünk e tény hiányosságát, ha arra gondolunk, hogy a kikerülő tanítónemzedék a testnevelést mint tantárgyat tanítani fogja". 24 7 A gyakorlati testnevelési órák hiányán túl, az összes ezirányú szakmai képzésre fordított időt sem tartották elegendőnek a tanítói pályára való lelkiismeretes felkészüléshez. Ennek ellenére a leendő tanítók kedvvel és nagyfokú érdeklődéssel végezték testnevelési és sporttevékenységüket, amely eredményeiben végül is pozitív módon tükröződött és kisugárzó hatással volt a többi középiskolára. A kosárlabda és a röplabda sportág esztergomi meghonosításában elsősorban a tanítóképző ifjúsága jeleskedett. Az Esztergom-vízivárosi Irgalmas Nővérek Érseki Tanítónőképző Intézete 24 8 1922-ben nyitotta meg kapuit. Az intézet ugyan érseki volt, de a jelentkezőket vallásfelekezetre való tekintet nélkül vette fel. 1929-ben készült el a zárda új iskolaépülete, ahol tornaterem is volt. Az intézet megnyitásától kezdve, több mint egy évtizeden keresztül Galgovszky M. Bernárda nyelv- és történelemtanár látta el a testnevelési órák vezetését. Az intézet igazgatóságának 1934-től sikerült testnevelő szakos tanárokat alkalmazni. 24 9 Az 1938. évi XIV. tc. értelmében, az 1938/39-es tanévben megnyitották a líceum I. osztályát. Megváltozott az iskola neve is: Esztergomi Érseki Leánylíceum és Tanítónőképző Intézetként működött tovább. Rozsnyói Ilona testnevelő tanár vezetésével 1938-ban alakították meg a 7 szakosztályt (torna, adétika, játék, úszás, korcsolya, asztalitenisz, tenisz) működtető Esztergomi Érseki Leánylíceum és Tanítónőképző Sportkört. Az intézmény 1940-től a Katolikus Tanügyi Főhatóság irányítása alá került. A zárdai körülmények között csupán házi sportversenyeket rendeztek, és nem törekedtek az intézmények közötti sportkapcsolatokra. 1944 őszén a háborús események miatt felfüggesztették a tanítást, amely csak a következő év április 9 én kezdődött újra. Az intézet épülete súlyosan megrongálódott, a helyreállítás évekig elhúzódott. A háború után szakképzett oktató hiányában Ferenczi M. Adalberta földrajz- vegytanszakos tanár tartotta a testnevelési tárákat. 1946 őszén Szabados Jolán személyében már okleveles középiskolai testnevelő vette át az irányítást. Az 57
