Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN Az útmutató a fenti testgyakorlati ágak mellett felsorolta a testnevelés elméleti ismereteinek oktatásához szükséges módszereket is. Az elméleti órákat rendszerint kényszerhelyzetben, rossz időjárási körülmények között és a téli időszakban tartották meg. A lányok tantervi anyaga az alsó tagozatban megegyezett a fiúkéval, a felső tagozatban azonban már voltak eltérések (torna, labdarúgás). 21 9 Az útmutató a tantervi anyag feldolgozásában nagyfokú önállóságot biztosított a pedagógusok számára, s ezt meg is fogalmazta: „A tanterv a tanévre szóló testnevelési munka terve. Minthogy a tanterv maximális anyagot jelöl meg, a nevelőnek abból kell összeállítani mindazt, amit tanítványaival a testnevelési órákon és sportdélutánokon végeztetni kíván. A tantervi anyag elrendezési módja az egységes elveken alapuló - de nem egyforma! - tanmenetek készítését biztosítja. A korszerű testnevelés irányadó törekvése ugyanis az, hogy a nevelő a helyi viszonyok adta lehetőségek figyelembevételével - de a testnevelés elveinek szem előtt tartása mellett - végezhesse oktató, nevelő munkáját." 22 0 A tanterv számolt az iskolák közötti személyi, tárgyi és egyéb helyi különbségekkel, s azokból fakadóan a képzési célok eltérő megvalósításával. Ez utóbbira vonatkozóan a tanterv a következő megállapítást tette: „Évről-évre, a viszonyok javulásával, a lehetőségek kibontakozásával, a tanítványok készségének csiszolásával, a nevelői munka tapasztalataival mindez alakulni fog. Éppen ezért a testnevelés egy évre szóló tervének megállapításakor ne legyünk utópisztikusak, hanem mindig az adott viszonyok reális felértékelése biztosítsa a terv megvalósítását". 22 1 A testnevelést tanító pedagógusok az 1946/47-es tanévre osztályonként, s félévenként (15 oktatási héttel számolva) 30 testnevelési órát tervezhettek a tanmenetben. Az útmutató a testnevelési tényezőket az alábbiak szerint foglalta össze: - testnevelési óra, - játékdélután, - sportköri munka, - évzáró játékünnepély, - óraközi szünet, - kirándulások, - orvosi vizsgálat. Az útmutató az egyes testnevelési tényezők jelentőségére és jellegére is kitért, sőt a kiválasztandó és alkalmazandó módszerek tekintetében is segítséget nyújtott. A háború után az iskolai testnevelésre vonatkozó rendeletek és utasítások, a város helyi sajátosságai miatt, az esztergomi állami és egyházi általános iskolákban, ellentmondásosan jutottak érvényre. A római katolikus iskolákban tevékenykedő szerzetes-tanárok oktatási tevékenységüket presztízsként fogták fel, a Katolikus Főhatóság ezt elvárta tőlük: „Remélem és elvárom, hogy példás munkájukkal iskoláink versenyképességét biztosítják és azoknak még ellenfeleink részéről is elismerést szereznek". 22 2 Az általános iskolák tényleges kiépítése, az ország többi részéhez hasonlóan, Esztergomban is csak az 1946/47-es tanévtől realizálódott. Az egyes osztályokat fokozatosan szervezték meg, 1945-1946-ban az V., 1946-1947-ben a VI., 1947-1948-ban a VII. és az 1948-1949-es tanévben pedig a VIII. osztályok kerültek terítékre. így tehát a 8 osztályos általános iskola létrehozása végül is 1949-re valósult meg. Ezekben az években Esztergomban egy községi, egy állami és négy római katolikus felekezeti általános iskola működött. A két egyházi gimnázium közösen hozta létre az Esztergomi Római Katolikus Altalános Iskolát. 22 3 Az iskolában 16 tanár és 5 tanítónő tanított. A ferencesek Esztergomi Ferences Szent Anna Katolikus Általános Iskola néven külön iskolát szerveztek egy V. és egy VI. osztállyal, s evvel egyidejűleg megkezdték az alsó tagozatos osztályok kiépítését. Ebben az iskolában 11 rendes és 3 óraadó gimnáziumi tanár, s az induló alsó tagozatban egy tanítónő dolgozott. 22 4 Az apácák a Vízivárosban Érseki Római Katolikus Szent Erzsébet Általános Iskola néven szerezték meg iskolájukat, s a leánygimnázium, a polgári leányiskola, valamint a szentgyörgymezői római katolikus leányiskola osztályaiból alakították ki az V. és VI. osztályokat. Az alsó tagozatot a szentgyörgymezői római katolikus iskola képezte, amely osztott osztályokkal a régi helyén maradt (felső tagozata megszűnt, mivel az V. és VI. osztályos leányok, valamint a vízivárosi fiúk a községi iskolákba jártak). A községi általános iskolában 25 tanító tanított. A leggyengébb szaktanár ellátottság a Szent István Városi Állami Népi és Önálló Általános Iskolában volt, ahol kizárólag csak népiskolai tanítók oktattak. 22 5 A gyakorló iskola is megnyitotta a felső tagozatos osztályokat, az Esztergomi Érseki Leánylíceum és Tanítóképző egy V. és egy VI., az Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképző Intézet pedig egy V. osztályt működtetett. A tanítónőképző felső tagozatos osztályai egy év után megszűntek. 22 6 A város általános iskoláiban oktató 112 nevelő közül 63 (a nevelők 56,25%-a) volt szerzetes illetve szerzetesnő. 22 7 Az esztergomi általános iskolák alsó tagozatában megmaradt az osztálytanítós rendszer, és a testnevelés is maradt azon a fokon, amelyet a minisztériumi utasítások előírtak. A felső tagozatban a testnevelés színvonalát, egyrészt a pedagógus személyisége, képzettsége, beállítottsága, másrészt a létesítmények és felszerelések minősége, mennyisége határozta meg. A községi általános iskolában jobbára a játék, a torna és a kirándulás, a felekezeti iskolákban pedig elsősorban az atlétika, a népi játékok és az úszás érvényesült. A felekezeti iskolák gyakorlatában a főigazgatói látogatások szerves része volt a testgyakorlás, az egészségügy és az iskolai sportok ellenőrzése. 22 8 Mind a világi, mind az egyházi általános iskolák V-VIII. osztályai számára kötelező volt a játék- illetve a sportdélutánok szervezése. A helyi adottságok és a tornatermi adottságok miatt e délutánokon leginkább a sportjátékok (főként a kézilabda és a labdarúgás) oktatása, megszerettetése volt a cél, de gyakran szerveztek hagyományőrző népi játékokat és versenyeket is. 54
