Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN 5.3.2. A középfokú iskolák testnevelése és sportja Esztergom iskolaváros jellegét elsősorban középiskoláinak köszönhette. Oktatási centrum funkciója a XIX. századtól kezdődően, az érseki székhely, jelleg kialakulása kapcsán erősödött fel. Az egyház számos oktatási intézmény alapítója és fenntartója volt Esztergomban. A XX. század elején megindult az ipari fejlődés is, de a város szerepkörei közül még a 30-as években is az itt folyó oktatáshoz kapcsolódott a legtágabb vonzáskörzet. 22 9 A római katolikus befolyás az egész város életéhez hasonlóan - az iskolarendszerben is meghatározó volt. A középiskolákban (a négy gimnázium közül háromban) és a két polgári iskolában szerzetesrendek tanítottak, a férfi illetve a női tanítóképző intézmények a katolikus egyház kezelésében álltak. A háború előtt e középiskolák elsőrendű feladatuknak tekintették, hogy tanulóikat az uralkodó államrend érdekeit szolgáló középosztály tagjaivá neveljék. A háború befejezése után az egyház továbbra is jelen volt a sokat szenvedett esztergomi emberek, diákok mindennapjaiban. Tanáraik az ismeretek elsajátításán túl megkövetelték a katolikus szellem ébrentartását és erősítését, az egyházhoz való hűséget. Az egyház szolgálatában álló pedagógusok a sportról, tornáról azt tartották, hogy az nem más, mint testedző szórakozás, melynek célja az egészség fenntartása, s jó eszköz bizonyos fizikai és társaságbeli ügyesség, valamint önfegyelem elsajátítására. Azt vallották, hogy a helyesen vezetett sport távol tartja az ifjúságot az egészségre, s az erkölcsre káros hatásoktól. A rekordhajhászást, a durvának és veszélyesnek ítélt sportok űzését elvetették, azokat kizárólag a sport elfajulásának tekintették. Esztergomban 1945 áprilisában, a középiskolák megrongálódott épületeiben összevont osztályokkal kezdődött meg a tanítás. Szeptemberben a Szent Benedek-rendi Szent István Gimnáziumban katonai alakulatokat helyeztek el, s emiatt a férfi tanítóképző épületében folyt az oktatás - elég szűkös körülmények között. A tanítóképző épületében, főként az ab laküvegek hiánya miatt október közepétől részlegesen, majd november végétől pedig teljesen megszűnt a tanítás. A következő év január végétől a különféle átszervezések és helyreállítási munkálatok eredményeképp újból megindulhatott az oktatás. Az általános iskola létrehozásával a nyolcosztályos gimnáziumok végül is fokozatosan megszűntek, és az 1949/50-es tanítási év kezdetéig négy évfolyamúvá alakultak át. A középfokú oktatás fejlődése azonban országosan is lassúbb volt, mint az általános iskoláé. A testnevelés oktatása a gimnáziumokban, középiskolákban az 1938-as óratervet módosító 37 000/1945. sz. VKM rendelet alapján folyt. A legfontosabb változások az óraterv szerkezetében, a tantárgyak arányaiban történtek, a testnevelés heti óraszáma 2 lett. A lecsökkentett testnevelési órák „pótlására" játék- és sportdélutánok szervezését írták elő, osztályonként heti 2 órában. 23 0 E foglalkozások gyakorlati anyagaként elsősorban a játékokat és a sportokat jelölték ki. A játék- és sportdélutánok szerkezete hármas tagozódást mutatott: A. Bevezető rész - bemelegítő B. Főrész - egyéni és csoportos foglalkozás a helyi viszonyok által megengedett sportban és játékokban C. Befejező rész - levezető, lecsillapító gyakorlatok. 23 1 A gimnáziumok, líceumok és valamennyi szakiskola tantervében a heti két játék- és sportdélután a tanuló részére nem volt kötelező előírás. Az 1947/48-as tanévtől azonban már kötelezően előírták a testnevelő tanároknak a heti két délutáni játék- és sportóra megtartását. A testnevelés tantervi anyagában és óratervében - eltérően a többi tárgyaktól, amelyeknél évről-évre kisebb módosításokra került sor - 1950-ig nem történt alapvető változás. A középiskolák államosításával létrehozott új általános gimnáziumok óra- és tantervének bevezetését a VKM 1950. szeptember Tjével rendelte el. 23 2 Az új rendelkezéssel egyidejűleg az idevágó korábbi rendelet, s az ehhez járuló kiegészítések és módosítások érvényüket vesztették. A testnevelési órák céljában a sokoldalúan fejlett, egészséges, edzett, harcos emberek nevelését határozták meg. A célkitűzések szerint tervszerű és ésszerű testedzéssel nemcsak az érhető el, hogy a frissítő testmozgással könnyebbé válik a tanulók szellemi munkája, hanem állóképességre, szívós akaraterőre, munkára-harcra nevelhető az ifjúság. A tantervi útmutatások már a szovjet pedagógia eredményeire támaszkodtak. Az általános útmutatás tartalmazta a testnevelés tanításának célját, a tantárgy feladatának általános elveit. A részletes útmutatás osztályonként határozta meg a tananyag beosztását. A II. világháborútól a tanácsrendszer kialakulásáig, a város középiskoláiban a testnevelés oktatásának kibontakozása és fejlődése, a tanerők képzettsége, a létesítmények felszereltsége, a többszöri átszervezés és a hagyományok ápolása miatt jellegzetes és eltérő képet mutatott. A háborút követően az ifjúsági (s ezen belül az iskolai) sport területén is jelentős változások történtek. Kormányrendelet jelent meg, hogy a 12-20 év közötti fiatalok versenyszerűen csak a sportegyesületek ifjúsági szakosztályaiban sportolhatnak. 23 3 (Az egyesületeknek 1945. december 31-ig ifjúsági szakosztályokat kellett alakítaniuk.) Az ifjúsági sportot érintő kérdésekben a Nemzeti Sportbizottság ifjúsági albizottsága volt illetékes határozatokat hozni. Az említett kormányrendeletet néhány hónap elteltével követték az iskolai sport területén hozott új VKM intézkedések. 23 4 A háború előtt az esztergomi középiskolákban több iskolai sportkör (Hollós Mátyás Sakk-kör, Vak Bottyán Sportkör, Eötvös Sportkör, Tomori Pál SE, Toldi Miklós SE, Esztergomi Leánygimnáziumi Sportkör) működött több-kevesebb sikerrel. A szakosztályok, versenyzők rendszeresen részt vettek a Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Szövetségének (KISOSZ), majd 1928-tól a Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központjának (KISOK) ke55