Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN Az MKP helyi szervezetének megalakulása után néhány nappal megalakult az EMTE és a MADISZ TE. A párt és ifjúsági szervezete, a MADISZ arra törekedett, hogy a sport a városban minél szélesebb körben társadalmi igénnyé váljék. Ebben az időben a sportlétesítmények helyreállítása, a sporteszközök beszerzése, a tagtoborzás adta a legtöbb tennivalót, továbbá az, hogy minél több versenyalkalmat kellett teremteni. A sportegyesületek alakítására és működésére, valamint a meglévő sportegyesületek alapszabályainak átalakítására a VKM és a belügyminiszter rendeletet adott ki." 8 A rendeletek értelmében minden sportegyesület köteles volt alapszabályait átalakítani vagy újakat készíteni, és ezeket az egyesület székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője - Esztergomban a polgármester, majd alispán útján a VKM-hoz felterjeszteni. A felterjesztés határideje 1945. december 31. volt. Újonnan alakult egyesületek esetében az alakuló körgyűlés napjától számított 60 nap. A rendelet egyértelműen rögzítette a sportegyesületek célját, az elérésükre szolgáló eszközöket: ,,a) az egyesület tagjai számára testedzési lehetőség biztosítása és tagjainak sportkiképzése. b) sportversenyek rendezése, és a tagok ilyen versenyeken való szerepeltetése. c) sporttelepek, sportépítmények, egyesületi helyiségek létesítése és fenntartása. d) demokratikus szellemű egyesületi élet kifejlesztése és tagjainak sportszerűségre való nevelése." 11 9 Az egyesületek alapszabályainak felterjesztésével együtt a közigazgatás első tisztviselőjének részletes véleménnyel ellátott jelentést kellett írnia arról, hogy: „- az új egyesületek megalakulásánál vagy átalakításánál érvényesültek-e politikai szempontok, és ha igen, milyenek? - a vezetőségi tagok milyen magatartást tanúsítottak 1939 január 1-től? - ezek magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit? - igazolásuk megtörtént-e, és milyen eredménnyel? - folyik- e ellenük népbírósági eljárás, és milyen eredménnyel?'" 2 0 Az egyesületek ellenőrzését és szigorú véleményezését a belügyminiszter országos érdekként kezelte, mivel a fegyverszüneti egyezmény a magyar kormány számára ezt előírta. Esztergomban 1945 szeptemberében 23 egyesület létezett, de közülük csupán 13 rendelkezett alapszabállyal. Az egyesületek ellenőrzésére kiadott utasítások végrehajtásában problémák merültek fel. Dr. Tárkányi Lajos alispán a belügyminiszterhez intézett levelében a nehézségekről így írt: „Az egyesített vármegyének egyesületi nyilvántartása nincsen így nem ellenőrizhető, hogy mely egyesületek tették meg bejelentésüket és melyek nem... Némely egyesület csak megkésve szerzett tudomást a rendelet megjelenéséről - bár erre a 2.046/1945. szám alatt folyó év július 24-én rendelettel a joghatóságok alatt álló városok polgármesterei és községek elöljárói figyelmét felhívtam. Más egyesületek nem az előírt tartalommal vagy külalakban terjesztették fel bejelentésüket, így azokat pótlásra, kiegészítésre vissza kellett adni, és a közlekedési és távbeszélési hiányok miatt is késedelmek voltak.'" 2 2 Az egyesületek vezetése a kezdeti időszakban két kategóriából verbuválódott. Az egyiket azok alkották, akik az előző rendszerben is a sport területén tevékenykedtek és tisztességesek maradtak, nem szolgálták a fasizmust. A másikat azok, akik előtt korábban politikai és/vagy származási okok miatt „zárva maradt a pálya". Az újonnan alakult sportegyesületek vezetőik jelölésekor azt vizsgálták meg, hogy nem követtek-e el bűnöket Horthy és Szálasi uralma alatt, és hajlandók-e az új, demokratikus követelményeket magukévá tenni, alkalmasak-e sportvezetőknek. Az MKP káderpolitikájának az volt az alapgondolata, hogy kommunista munkás- és parasztfiatalokat kell olyan pozíciókba helyezni, amelyek fontosak az új társadalom felépítése szempontjából. Ezt az alapgondolatot érvényesítették az EMTE és a MADISZ TE megszervezése során. A koalíciós pártok - a közös ifjúsági egyesületekre vonatkozó MKP-javaslat elutasításához hasonlóan - a sportmozgalomban is az erők megbontásának útját választották, itt is teret nyitva az eltérő pártérdekek összeütközésének. 1945-ben csak a MADISZ TE, az EMTE és az esztergomi Sportvadász Társaság keretében folyt sportélet. Az első két egyesületben a sportolni vágyók az úszás, az evezés, a tenisz az ökölvívás és a labdarúgás közül választhattak. A helyi nemzeti bizottság - elsősorban Kántor Richárd, Martsa Alajos és Dantásdi Gyula révén - támogatta a város sportéletének kibontakozását. 12 3 1945. augusztus 19-20-án az országos sportnapok keretében nagyszabású labdarúgó bemutatót rendeztek. 12 4 Hogy 1945-ben csupán a fent említett egyesületek ben folyt némi sportélet, ebben közrejátszott az is, hogy akik a megelőző időszakban irányítók voltak közigazgatási tisztviselők, értelmiségiek - többnyire még a „kivárás" álláspontjára helyezkedtek: félve vagy legalábbis bizalmatlanul fogadták a változásokat. Az 1945-ös választások után a kisgazdapárt előretöréséből adódóan mind élesebbé vált az osztályharc, ami egyre világosabbá tette a frontokat és azok kisugárzó hatását a sportéletre, a sportegyesületek tevékenységére is. 1945 decemberében megalakult az Esztergomi Sportrepülő Egyesület. 12 5 Alapszabály-tervezetét és tisztikarának névsorát jóváhagyás végett felterjesztették a Belügyminisztériumba. Mivel azonban nem felelt meg a rendeletekben előírt politikai és személyi feltételeknek, a kérelem évekig tartó levelezést, többszöri megalakulási folyamatot indított el. A sportrepülő egyesület megalakulásának idején kezdte meg szervezkedését a Vasutas Sportegyesület is. A mindenek előtt labdarúgó-szakosztályokat szervező egyesületek kérésére a város képviselőtestülete átadta a volt MOVE sporttelepet az Esztergomi Munkás Testedző Egyesületnek azzal a megkötéssel, hogy a pálya használatáról az EMTE és az esztergomi Kinizsi Sportegyesület elnöksége egyezzék meg. 12 6 A 43
