Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN képviselőtestület döntésekor elsősorban azt vette fi­gyelembe, hogy a két egyesület nemcsak papíron mű­ködött, hanem méltóan képviselték a város sportját. 127 A Szakszervezeti Tanács kezdeményezésére 1946. március 27-én megalakították a Természetbarátok Turista Egyesületének esztergomi csoportját. 12 8 Az alakuló gyűlés után bejelentették megalakulásukat az országos központban. Az új vezetőség kérelemmel fordult a népjóléti minisztériumhoz, hogy a vaskapui menedékház felújításához adjanak mielőbbi segítsé­get. A helyi sajtó az alakulógyűlés szelleméről azt kö­zölte, hogy ott „a pártállás, a politikai felfogás nem számít." 12 9 A jelentkezők között kevés fiatal szerepelt. Az alelnöki posztot Damásdi Gyula, a Szakszervezeti Tanács megyei titkára látta el. A helyi sportegyesületek tagtoborzási hirdetései egymás után jelentek meg a Szabad Esztergom című lap hasábjain. A felhívások eredménnyel jártak. Ennek köszönhető többek közt az is, hogy 1946 májusában megalakult az EMTE tenisz, asztaltenisz és kosárlab­da szakosztálya. 13 0 1946. nyarán dr. Laki József városi ügyész az alispánhoz írt levelében már hat működő sportegyesületről számolt be: „1. Esztergomi Munkás Testedző Egyesület 2. Sportrepülő Egyesület 3. Magyar Turista Egyesület 4. Esztergomi Sportvadászok Társasága 5. Független Kisgazdapárt „Kinizsi" ifjúsági sport­egyesülete 6. SZDP ifjúsági szervezetének evezős szakosztá­lya." 13 1 Az utolsóként említett szakosztály gyakorlatilag a volt MOVE Esztergomi Hajósegylet és a SZJM (Szo­ciáldemokrata Ifjúsági Mozgalom) tagjaiból szerve­ződött. Az 1906-ban alakult Esztergomi Hajósegylet 1922-ben vette fel a MÜVE Esztergomi Hajós Egy­let nevet és ezen a néven szerepelt a háború végéig. A háború után mint MOVE egyesületet betiltották. Az akkori tagok és vezetők úgy gondolták: az egyesület ­a MOVE név elhagyásával - eredeti nevét felvéve új­rakezdheti működését. 13 2 Az Esztergomi Hajósegylet (EHE) nevében dr. Matyasovszky Béla alelnök és Holló Kornél műveze­tő levélben fordult a belügyminiszterhez, hogy a 40 éves egyesület működését, amely kizárólag Eszter­gom város evezőssportját szolgálta és országos bajno­kot nevelt, továbbra is engedélyezze. Átmenetileg az EHE sportházát, felszerelését és hajóit használatra át­engedte a SZIM részére, és tagjainak szakszerű eve­zés-oktatását is vállalta. A csónakház ünnepélyes átvé­tele után nagyszabású bemutatót rendeztek. 13 3 Az esztergomi sportvadász társaság a városi sport­mozgalomban nem töltött be különösebb szerepet. A társaság eleget tett az egyesületek működésének felül­vizsgálatáról szóló 20 165/1945. számú BM rende­letben előírt kötelezettségének, valamint a 142.600/1945. számú FM rendeletnek. 13 4 A társaság 1946. augusztus hó 10-én tartotta - másodízben ­újjáalakuló közgyűlését, amelyen elfogadta a 291 684/46. BM rendeletben közölt alapszabály-mintát. A társaság összesen 15 rendes tagból állt. A tagok kö­zött volt cipészsegéd, gazdász, kőművesmester, mér­nök, főorvos, bíró, fényképész. Az újjáalakulást ki­mondó közgyűlés egy évi időtartamra választotta meg a vezetőséget. 13 5 Az Esztergomi Sportvadász Társaság mellett működött a Szakszervezeti Tanács Esztergom megyei Vadásztársasága. E társasághoz a Szakszerve­zeti Tanács tagjai és a rendőrség állományában dolgo­zók tartoztak. Nyolc főnyi vezetőségében heten az MKP tagjai voltak, egy fő pedig az SZDP-t képvisel­te. 13 6 Az ország és ezen belül a város gazdasági helyzete 1946 nyarán igen súlyos volt. Flsztergom egyetlen számottevő gyárában, a Petz-gyárban a termelés a szűkös nyers- és fűtőanyag ellátás miatt akadozott. A pénz rohamos inflálódása, a feketézés, az árurejtege­tés miatt komoly hiány mutatkozott a legalapvetőbb élelmiszerekben és ruházati cikkekben. A lakosság zú­golódott, a politikai pártok és csoportok elkülönülése a koalíció ellenére erősödött. A kommunista párt helyi szervezete követelte a pol gármestertől a közigazgatás gyors megtisztítását. A kisgazdapárt és a Katolikus Legényegylet az egyház tekintélyét és befolyását használta fel politikai nézete terjesztésére. A korabeli sajtó - jellemzően(!) - leszö­gezte: „A politikai élet diktálója kétségtelen, hogy a Magyar Kommunista Párt, amely minden építő mun­kának, demokratikus megmozdulásnak a kezdemé­nyezője volt. A következő párt az SZDP volt, amely kivette részét a politikai élet irányításából. E két párt mellett - bár kis mértékben - a Nemzeti Parasztpárt tevékenységét kell megemlítenünk. A Független Kis­gazdapárt, noha a legnagyobb taglétszámmal rendel­kezik, a város politikai életében minimális tevékenysé­get fejtett ki." 13 7 Az újjáépítési időszakban a sportszerető városi ve­zetés elhatározta, hogy a háborús idők miatt évek óta stagnáló sportéletet „Csipkerózsika"-álmából feléb­reszti, és a minőségi sport összefogására, az egység megteremtéséért igyekszik újjászervezni a nagymúltú Esztergomi Munkás Testedző Egyesületet. E gondo­lat szellemében tartották meg 1946. augusztus 19-én az EMTE tisztújító közgyűlését. 13 8 Minőségi sportról szólva elsősorban a labdarúgás színvonalának emelé­sére gondoltak. A város labdarúgósportjának történe­tében először került megfogalmazásra, hogy főként esztergomi nevelésű játékosokkal kell a színvonalat emelni. A városi vezetés támogatásával - főleg dr. Brassai György révén - a sportbéli erők egyesítése gyorsan ment. Sikerült elérni, hogy a vasutas sportolók is az EMTE-hez csatlakozzanak. 1946. szeptember 11-én tartotta az EMTE és az esztergomi Vasutas Sportegye­sület (EVSE) fuzionáló közgyűlését. Ezen a közgyűlé­sen kimondták, hogy a két egyesület sportolói a jövő­ben az Esztergomi Munkás Vasutas Sportegyesület (EMVSE) név alatt szerepelnek. A város labdarúgó sportjának egyesítése sikerült, mert noha a kisgazdapárt által támogatott Kinizsi Sportegyesület hivatalosan nem oszlott fel és nem olvadt be az EMVSE-be, működése néhány hónapos tevékenység után elsorvadt, tagjai és néhány vezetője csatíakozott az EMVSE-hez. 13 9 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom