Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN 4.2.1.5 Birkózás és ökölvívás A szervezett birkózó élet Esztergomban a MESE birkózó-szakosztályának megalakításával (1920. szeptember 30-án) kezdődött. Az első szakosztályvezető Kirkovics Jenő főhadnagy, az edző Cziger Vilmos volt. A 2-2 órás edzéseket heti három alkalommal a gimnázium tornatermében tartották. A korabeli sajtó versenyek rendezéséről nem számol be. A szakosztály kérésére 1925. május 25én a Magyar Birkózók és Bokszolok Országos Szövetsége négy pár birkózót és három pár bokszolót küldött Esztergomba, bemutató jellegű versenyre. 1926-ban a birkózó-szakosztály tagjainak létszáma már elérte az 50 főt. Új edzővel végezték az edzéseket, ami az előző évekhez képest visszalépést jelentett: már csak heti két alkalommal, és nem tornateremben, hanem a Szenttamás vízivárosi Olvasókör épületében történtek az edzések. AIL Esztergom 1944 végétől 1945. március 21-ig, borzalmas csaták színhelye volt. A város lakossága közel három hónapig szenvedett a háborús károk és megpróbáltatások miatt. A véres összeütközések során gyakoriak voltak a légitámadások. A város 3 258 épületéből 59 ház teljesen elpusztult, részben lakhatatlanná vált 284, a többi épület kisebb - nagyobb sérülést szenvedett. A lakóházak mellett a Bazilika, a Kolos-kórház, a vármegyeháza, a sporttelep, a templomok és az iskolák tetőzetei, falai, felszerelései is megsérültek. A város hídjaiból mindössze kettő maradt meg, nyolc ipari üzem közül három (két malom és a Schrenk-féle likőrgyár) teljesen megsemmisült, a többiek részleges károkat szenvedtek. Az elesett, eltűnt vagy elhurcolt esztergomi lakosok száma több százra tehető. A háború után a vármegye főispánja, a helyreállítási feladatok mielőbbi végrehajtása érdekében, a város területén tartózkodó minden 15-60 év közötti férfi és 20-40 év közötti nő számára kötelező közmunkát rendelt el. Mások segítségére nem számíthattak, mert a háború az ország többi területein is hasonló vagy még nagyobb károkat okozott. Az esztergomi lakosok előtt a termelés újjászervezése, a gazdaság újjáépítése volt a legfontosabb feladat. A megpróbáltatások, szenvedések után ez volt az életben maradás és felemelkedés elemi feltétele. Az élelem, a tüzelő, a ruházat beszerzése súlyos gondokat okozott az embereknek. A helyreállítással párhuzamosan, április elejére fokozatosan vizet és villanyt kapott a város. A háború a város sportmozgalmában is súlyos károkat okozott. Sok ismert és még több ismeretlen sportember vesztette életét, több ígéretes tehetség tört derékba. A sportpályák nagy része romokban hevert, az öltöző1927-ben az Esztergomi Sport Club (ESC) megalakítja birkózó - szakosztályát. 11 0 Mindkettő további életére jellemzőek a hullámvölgyek: szünetelés majd újrakezdés elég sűrűn váltakozik. A két sportegyesület 1929-es fúziója a birkózókat is az új MESC keretében fogja össze. Birkózó szakosztálya 1930-ban rendezte első versenyét a Fürdő szállóban. 1931-ben a boksz és birkózó sportág esztergomi féllendítése érdekében Németh Lajos boksz-, Moravek József pedig birkózó tanfolyamot indított a Szent Imre utcai iskola tornatemiében. 1931-ben az UTE, a DAC és a MESC részvételével rendeztek Esztergomban birkózóversenyt, amelyen már esztergomi sportolók (Sinkovics és Erős) is helyezéseket értek el. A 30-as esztendeik során a boksz és a birkózás közötti vetélkedésből a boksz került ki győztesen, a birkózás háttérbe szorult, majd abba is maradt. 1952-ben jelentkeznek ismét birkózóink a különböző szintű versenyeken. ket, szertárakat feltörték, a sportszerek és felszerelések eltűntek. A MOVE Esztergom Sportegyesület berendezései, felszerelései részben elégtek, részben a fosztogatók martalékai lettek. A szigeten lévő pályák talajába hatalmas lyukakat vágtak és az épületekben is jelentős károkat okoztak a bombák. Szomorú látvány fogadta a sportolni vágyókat, rom, lyuk volt mindenütt. A helyreállításhoz szükséges anyagokat a polgármester kérésére a városi rendőrkapitányság vezetője utalta ki. Társadalmi munkában pompás kis híd épült a Kis-Dunán, így a sportpályák megközelítésének problémája is megoldódott. Korábban a város és a környékbeli községek lakóinak egyik legnépszerűbb szórakozása a strandolás és a fürdés volt. A háború ebben is komoly pusztítást okozott, a duzzasztó berendezés bombatalálatot kapott. A női és a férfi uszodát gyorsan sikerült rendbehozni. 1945 májusában már üzemeltek. 1945. február 20-án országos jellegű szervezetként megalakult a Nemzeti Sportbizottság (NSB), melyet a területi NSB-k követtek. A testnevelés és a sport politikai irányításában ezek jelentették a koalíciós pártok képviseleti szerveit. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNF) programjai és a NSB intézkedései nyomán országosan feloszlatták az előző szervezeteket, levente és MOVE sportegyesületeket. A háború után működni kezdő pártok sok mindenben eltérő nézeteket vallottak, de abban egyetértettek, hogy fel kell venni a munkát,normalizálni kell a mindennapi életet, beleértve a sport megindítását is. Esztergomban a pártok közül elsőként a kommunista párt helyi szervezete alakult meg. Az MKP országos programjában szerepelt a sport reformja is. 11 7 5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950) 42
