Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN
_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ könyvekben (canonica visitatio) nem található utalás az iskolákban folyó tananyagra. Valószínű, hogy az esztergomi iskolákban is az országos szokások szerint tanítottak. A XIX. század elején Esztergom lakosságának száma 11.000 körül mozgott. A város lélekszámának több mint egynegyedét az iparos társadalom alkotta, akik igen jelentős szerepet töltöttek be a város vezetésében. Az iparosok elvárták az iskolától annak a műveltségnek „szolgáltatását", amely segíti őket a polgári élet gazdasági és közéleti tevékenységének megoldásában. Az 1846-os vizitáció szerint Esztergomban egy iskola 3 osztállyal hűk részére, egy elemi iskola (kapuiskola) egy osztállyal (vegyesen) és egy 2 osztályú leányiskola működött. Az elemi iskolák mellett 1842-től az esztergomi mesterképző intézet (tanítóképző) is működött. A Kopácsy József hercegprímás által létrehozott mesterképző intézet tananyagában találkozunk először iskolai szinten Esztergomban a testi neveléssel. A képző első tanárai között volt Majer István. Az általa kidolgozott tantervben, tanulmányok tárgyjegyzékében szerepelt először a testi nevelés is. A „Testi nevelésrül" nyolc pontot ír. Rámutat: „a jó iskolamesternek szüksége van annyi tudománnyal bírni, hogy tanítványainak és a népnek okos tanítást adhasson általjában az egésség fönntartására". 1 3 Kitért arra, hogy a testi erőket tökéletesíteni kell a természetes és mesterséges gyakorlatok által. Szólt a fürdés, a tisztaság, valamint a mozgás és a nyugalom kapcsolatáról. A testi épség megtartásában szükségesnek tartotta az eledel és az ital takarékosságát, és a jó levegőt. Az elgondolások mögött a filantropista hatást érzékelhetjük. A tanulmányok tárgyjegyzékében évről évre változott a tantárgy elnevezése, 1845-ig a „Népneveléstan"-ban szerepel a testi nevelés. 1845/46-ban már „Testi neveléstan, egészségtudomány és rendkívüli balesetek rögtön gyógyítása" címszó alatt találjuk. Az 1847/48-as tanévben viszont „Testi és szellemi neveléstanaként bejegyzett tantárgyként szerepelt. 1 4 A tanulmányok tárgyjegyzékéből, a hivatalos „ismertetvényekből", a tananyag leírásából nem tűnik ki, hogy milyen gyakorlatokat értett természetes és mesterséges gyakorlatokon és hol, milyen körülmények között folytak azok. Azonban eredményes és jó munkát végezhettek, mert a Religio és Nevelés cikkírója megelégedéssel számolt be az esztergomi mesterképző intézet 1845. évi vizsgájáról. A növendékek, tanítójelöltek tanítási ügyességében és a különböző gyakorlati feladatok végrehajtásában jeleskedtek. Beszámolóját következőképpen zárta: „... kitűnvén mindenből, hogy itt a gyakorlatra nagy gond fordíttatik. De van is látszatja mert értelmesek és ügyesek az ifjak.'" 5 Majer István áldozópap és tanár testi nevelés területén való jártasságához feltehetően hozzájárult az 1842. július 15-én megtartott egyetemes egyházi közgyűlés határozata is. Ez a határozat Budapesten, „Trattner Károly betűivel nyomtatott ki" és megjelent „A magyarhoni ágost hitv. evangélikusok oskola rendszeréiben, melyet 1843. augusztus 18-án kelt levéllel, Zágrábból Antonius Kukulyevich tanulmányi igazgató küldött Kopácsy József hercegprímásnak bemutatás és véleményezés végett. 1 6 Az egyetemes egyházi határozatot, melyben rendelkezés állt többek között „A test erejének fenntartása s míveléséről (Gymnasticaról)" a hercegprímás által a mesterképző tanára is megismerhette. Majer István elismert szakember volt, tantárgyait saját könyvei alapján adta elő. Népneveléstana, Egészségtana a többi királyi tanítóképzőben is kedvelt tankönyv volt. A könyvek véleményezését a „Császári és Apostoli Királyi Fölség", a hercegprímás és Majer István közötti levélváltások igazolják. 1 7 A szabadságharc bukása után a tanítás évekig szünetelt a mesterképzőben, és csak 1856-ban nyitotta meg újra kapuit mint királyi és érseki tanítóképezde. A súlyos anyagi és létesítménygondok miatt a tanítás mostoha körülmények között folyt. Majer István testi nevelésre vonatkozó tantervei feledésbe merültek. A fentiekben leírt körülmények között, hosszú évszázadokon keresztül, lassú folyamatban, elszórt és elszigetelt nyomokban érkezett el a város kezdetleges testkultúrája a kiegyezés korához. 2.2. A törvénybe iktatott tornaoktatás érvényesülése az elemi és középiskolákban Az 1867-es kiegyezéssel jelentős fejlődési folyamat indult meg a magyar nemzet életében. Ez biztosította többek közt a tanügy minden vonalán a rohamos előrehaladást. Az iskolák katolikus-vallásos jellege miatt az 1868 előtti időszakban más vallású gyermekek csak bizonyos megszorításokkal látogathatták a katolikus iskolákat. Az esztergomi főegyházmegye ez időben Simor János hercegprímás szellemi irányításával tevékenykedett. A kiegyezés utáni magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere Eötvös József lett. Az ország, a nemzet fejlődésében különös jelentőséget tulajdonított a magyar nép művelődésének. A népnevelés fontosságáért harcolt és érvelt: a nép szilárdabban, elveihez jobban ragaszkodva él politikai jogaival, harcol szabadságáért, ha a szellemi fegyvernek is birtokában van, ha ideológiailag előkészített és megalapozott küzdelmekben vehet részt. Eötvös az 1868. évi XXXVIII. tc. kidolgozásával az elemi oktatást érintő valamennyi kérdésben intézkedéseket hozott, megteremtette ezáltal a polgári köznevelési rendszer kialakításának feltételeit. A tanügy válságos helyzete miatt többször levelet írt Simor János hercegprímásnak. 1 8 A miniszter elismerte az egyház érdemeit az oktatás terén, de utalt arra is, miszerint a népnevelés egyik oka éppen az volt, hogy az oktatás évszázadokon át csupán az egyház kezében összpontosult. Az esztergomi iskolák helyzete az 1860-as esztendők végén is elég szomorú képet mutatott. A város elemi tanodáiban az osztályok szűkek és célszerűtlenek voltak. Németh Antal tanfelügyelő még 1872ben is arról számolt be, hogy volt olyan osztály, ahol 14
