Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN

_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ magasló szellemi képességei mellett feljegyzik kiváló testi erejét, vívó- és úszóügyességét, edzettségét és a hadi mesterségben való jártasságát. Bonfini is úgy nyilatkozik Mátyásról, hogy kora gyermekségétől megtanulta a fáradtságot és a nehézséget legtürelmesebben elviselni, nap mint nap vívógyakorlatokat végzett és páros küzdelmekben vett részt. Mátyás igyekezett meggyőzni alattvalóit, hogy testük edzése, erősítése mellett fontos annak ápolása. Janus Pannonius epigrammában gúnyolt ki egy szerzetest, aki a középkori hagyományokhoz híven mosdatlanság révén kívánta erényeit gyarapítani: „Szinte ijesztően piszkos vagy, Dénes, örökké, S úgy véled: szentként tisztel a nép emiatt. Hogyha a mocskosság az erényt gyarapítja, a disznót Szentség dolgában senki sem múlja felül." (Kálnoky László fordítása) Mátyás király budai, visegrádi palotájában, Vitéz János esztergomi prímási palotájában hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszoba épült. A Mátyás udvarában rendszeresített párviadalok, lovagi küzdelmek nem csupán a testi erő, hanem az ügyesség fejlesztését is szolgálták. Ezek, valamint a vadászatok, ló- és kocsiversenyek mellett időnként birkózómérkőzést is tartottak Budán, Visegrádon és Esztergomban. Az utóbbi helyen 1468-ban Vitéz János palotájában - Mátyás király és udvara jelenlétében - rendeztek birkózómérkőzést. Ezen Galeotto 1

0 egy Halesus nevű magyar vitézzel mérte össze erejét. Galeotto győzelmét Janus Pannonius „Galeotto bajvívása" című epigrammájában így rögzítette: „Mint amilyen búsan szedegette föl egykor Achelosus roncs bikaszarvát, mit Herkules ökre letört: éppúgy hagyta Halesus akit megvert Galeotto, csúfolt címereit lent a porond fövenyén. Mátyásnak tetszett e latin párbaj, s a nagy érsek, Esztergom feje is jót kacagott az ügyön. Hát te se bánd, hogy az iskolamester lett az erősebb: Merkur néha tanít minket ilyesmire is." (Csorba Győző fordítása) A jeles itáliai humanista, Galeotto huzamosabb ideig tartózkodott Esztergomban. Itt írta meg „Az emberről" szóló fiziológiai és orvosi vonatkozású munkáját, melyet hálája jeléül Vitéz Jánosnak ajánlott. Galeotto könyve ajánlásában Vitézt így ismerte el: „Ki lehetne inkább alkalmas tulajdonosa ennek a két kötetből álló munkának, melynek a címe: Az emberről, mint az, ki mindenki közül annyira a leghíresebb, hogy méltán és joggal kell különösképpen embernek nevezni." 1

1 Ha Vitéz János korának magyar (benne Esztergom) testkultúrája nem is elégítette ki minden tekintetben az itáliai humanista követelményeket, mégis ezen a téren jelentős haladást, váltást jelentett, és nem maradt hatás nélkül a következő századok testkulturális rendszerére. 2. AZ ISKOLAI TESTNEVELES ES SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN Szent István nevéhez fűződik a magyarországi egyház megszervezése. Püspökséget alapított, templomokat, kolostorokat építtetett és ezekkel a magyar iskolaügy alapjait is lerakta. Esztergom első iskoláját, a káptalani iskolát az esztergomi egyházmegye bencés püspöke alapította. 1028 körül már működött és tanárai a bencés rend tagjai közül kerültek ki. 1

2 Az itt folyó oktatás és nevelés az európai norma szerint történt. Az elemi ismeretek során megismerkedtek az olvasással, írással, számolással, a latin nyelvvel, a latin imádságokkal, szólásokkal, mondásokkal. A nevelés általános célja és embereszménye a keresztény egyház világnézetéből adódott. Az ember legfőbb feladatának azt tartották, hogy lelkét a legtökéletesebben készítse fel az örök életre. A középkor embereszményének: az aszkétának tulajdonságaival ezt a nevelési célt kívánták szolgálni. Esztergom káptalani iskolája jelentős intézmény volt az egész középkoron át, iskolai tananyagában saj nos a játékokkal, a testgyakorlatokkal nem találkozunk. Nem foglalkoztak a testi neveléssel, a testápolással: véleményük szerint az bűnös gondolatokat támaszthat a lélekben. A játékok, a testi nevelés így az esztergomi iskolákból évszázadokig kivonultak. A nevelés folyamata is szűk területen mozgott. Kicsi kortól a gyermek akaratát fejlesztették, s egész napirendjét, cselekedeteit állandó szigorú ellenőrzés alatt tartották. A nevelés szinte egyetlen módszereként a testi fenyítést alkalmazták. A fegyelmezés joga a lectoré volt. A „rosszra való hajlandóság leghatásosabb ellenszere"-ként eszközül a vesszőt és a karcért (iskolai zárka) használták. A gyermekjátékok és mondókák homályos utalásai mögül hiányoznak a helytörténeti jelenlétet bizonyító források. 2.1. Esztergomi helyzetkép az intézményesített testnevelés-oktatás és a modern sportélet alapjainak lerakása előtt A török hódoltság korából sajnos Esztergom testkultúrájára vonatkozó írásos emlékek nem maradtak ránk, valószínű megsemmisültek a harcok során. A XVIII. század elején Esztergomnak már két iskolája volt, két tanítóval. Az egyházi látogatási jegyző13