Lepold Antal: Az Árpádok esztergomi palotája
sok keserves sóhajt a falakba vésve. Amint a mészréteget lepergetjük, festést találunk — Krisztus feltámadását. A padlóhoz közel mind sűrűbben kerülnek elő a kápolna lehullott épületrészei. Festett kövek, bordák, párkányok, oszlopfők, mennyezetcikkelyek. Boldogan nézzük a diadalkapu, arcus triumphalis két hatalmas és páratlanul gyönyörű oszlopfejét. Kibontakozik a 12 m hosszú kápolna egész pompája Még a nagyrészt elpusztult szentélynek is másfél méter magasan állnak az eredeti falai. Megvan az oltár. Sok nyom elárulja, hogy a szentély falát kettős oszlopokon nyugvó 7 ív tagolta. A falak alján a megrongált felső festék réteg alatt másik románkori festés kandikál elő. Sikerült a kápolna szentélyfalának alsó részén pecsétre emlékeztető kerek címereket felfedezni, amelynek külső kerete fehér, belső mezeje vörös, fehér kontúros indadísszel. A mezőben stilizált zöld lépő oroszlán. Alig tudtunk fölocsudni a meglepetésből. Az oroszlánok olyanok, mint Imre király kettőspecsétjén és 11. Endre aranybulláján. Tehát az Árpádkirályok oroszlános címere volna a kápolnafalon — hozzá színesen —piros-fehér-zöld színben. A hosszú ősz megengedi, hogy a kápolnán túl déli irányban tovább ásunk. A déli mellékkápolna — valószínűleg sekrestye erősen megrongálódott, mert a várfalat befelé vastagították. Csak a sarokoszlopok lábazatait találjuk. Azután négyszögletes kis őrszobába érünk, amelyből csigalépcső vezetett a következő emeletre. Majd a királyi szobákhoz vezető boltozatos folyosóba érünk. Reneszánsz festés pazarul díszítette ezt a folyosót. Kitört keretű kapuja nagy szobába vezetett, amelynek ío