Lepold Antal: Az Árpádok esztergomi palotája

az északi fala mentén alig méter széles árkot ásunk. A falon aránylag jó állapotban négy 130 cm magas figurális képet találunk a XV. századvégi olasz művészet remekeit, Fiüppo Lippi köréhez tartozó mestertől. A négy sar­kalatos erényt ábrázolják, — az okosságot; mértékletességet, erősséget és igazságosságot. Ez utolsó alatt a magyar királyok krónikása mondatszalagot tart, UTERO AMISSA GESSIT, amely mondás a magyar királyokra utal. Ér­telme tehát: igazságosak a magyar királyok. Amint az ásással a fal nyugati sarkához kö­zeledtünk, 2 m vastag falba nyíló ajtóhoz ér­tünk, amelynek béllelése reneszánsz festett díszt visel. Az ajtótér nem volt földdel eltömve, azért a benne megrekedt romlott levegő ször­nyű bűzt terjesztett. Az ajtónyíláson áthaladva észrevettük, hogy az ajtónak túlsó oldalán cso­dálatosan gazdag faragott kőkapuzat van Azért a következő szobát kitöltő földet teljes egé­szében kiürítettük. Koraromán keresztboltoza­tos szobát találtunk négy sarokoszloppal, a falbamélyített ágyhellyel, román kerek ablakkal, két pazardíszű kapuval. Egyik kapu a szom­széd szobába, a másik az erkélyre nyílt. A kapuk szobrászati munkái feltűnően hasonlí­tanak az esztergomi középkori bazilika „porta speciosa" faragásaihoz, kétségtelen bizonyíté­kul, hogy a királyi palotának ezek a kapui egy időben készültek a porta speciosával, va­gyis a XII. század végén III, Béla alatt. Hiszen a porta speciosán III Béla és Jób érsek mo­zaikképe látható annak jelzésével, hogy III. Béla reslaurálta a várpalotát, Jób pedig a ba­zilikát. A tél beállta miatt kénytelenek voltunk a ku­tató munkát megszakítani. Ideiglenes tetőkkel 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom