Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Forgách Ferenc, Pázmány Péter, Lósy Imre és Lippay György kincsei

ill tárról írt művében helyreigazította ugyan a*: 1818. 1854. és 1862. évi leltárnak tévedését 8 a zafírköves mellkeresztet, mint Pyber László keresztjét publikálja. Mégis fennmaradt a legújabb idókig a tévhit, hocv ez a kermt Pázmányé volt s azt Pázmány kiskeresztjének nevezték. Simor János, Lippert József terve szerint elkészíttette a Pyber-kereszt némileg stilizált másolatát a Si mor után Palásthy Pál és Csernoch János is megcsináltatták a Pyber-kereszt másolatát azért, mert azt Pázmány kisebb mellkeresztjének tartották. Amint a zafírköves mellkereszt nem lehetett, Pázmányé, úgy a kincstárban látható zafírköves aranygyűrű sem volt az Övé, mert slilkritikai szempontok figyelembevételével ezt a gyűrűt a 18. század elejénél régebbre nem tehetjük. Tehát a zafírköves aranygyűrű minden valószínűség szerint szintén Pyber Lászlóé volt, aki a mellkereszten kívül zafírköves gyűrűt is hagyott a kincstárnak. Van azonban a kincstárban egy ametisztköves aranvgyü ű Pázmány idejéből, amely a köfoglalat alatt kihajló levél- vagy sziromdiszen olyan fekete zománcos arabeszkeket mutat, amilyenek Pázmány igazi mellkeresztjén is vannak. Ez a gyűrű lehetett Pázmányó. Történőti bizonyítékunk e föltevés mellett nincsen, Egyik leltár sem nevezi meg ennek a gyűrűnek az eredeti tulajdonosát. Pázmány úrmutatója 1720-ban már töiött volt. Elpusztult az ezüsttel díszített ébenfatalBpzat. Egy évszázaddal később, 1818-ban nem emlékeznok többé rá, mert az akkor még mindig meglevő nagy Pázmány-íóle gyémántot Szelepcsényi monstranciájába akarják illeszteni, amelyen a gyémánt besrófolésára nem találnak helyet. Nemsokára azután nyoma vész a gyémántnak is. Ma Pázmány kincseiből a VIII. Orbán pápától kapott ereklyetartó medaillon, a címeres (ós egy másik) miseruha, a mell kereszt, a stóla, a nagy kristályszekrény, egy ereklyetartó doboz, az ébenfaoitár s egy borostyánszemekbŐl álló rózsafüzér található a kincstárban. Azonkívül a királyi eskflkereszfen ós Várdai Pál monstranciáján Pázmány rost.auráló munkát végeztetett. Krisztus köpenyének ereklyetartója egy 3 2 era. hosszú és L7 cm. széles ovális tfs'ta arany mediillon. Homorú peremén 6 gyöngy és 3 gömbös rubin gömbdróttal szegve (a felfüggesztésre karikával.) Benne kristálylapok alatt (egyik vörös alátéttel) Krisztus köpenyének részlete és egy pergamen lapocska. Az 1818. leltár szerint az ereklyét Pázmány VIII. Orbán pápától kapta, amikor mint ll. Ferdinánd követe Rómában járt s a harmincéves háború borzalmainak véget vetni akarván, a békét közvetítette. Tehát a kiesi, de értékes ereklyetartó a legnagyobb magyarok egyikének világtörténelmi missziójával függ össze. Eddig a XVII. század második felében készült rokokó monstrancia-alakú ereklyetartó sugaras szekrényében — vattába csomagolva — őrizték s alig volt látható. Ujabban a tőle idegen ereklyetarlóból kivétetott 8 külön látható a kincstár nagy vitrinjében. Az 1659. leltár szerint egyideig Egri Imre krisiáiyedényében őrizték. Pázmány miseruhája sima selyemből készült, amely ma fakó rózsaszint mutat. A különálló s a hátsó és az elülső oldalon sűrűn elszórt természetes virágok nem a miseruha anyagába vannak himezve, hanem a hímzett szövetről levágva a miseruhára lettek varrva. A virágok szára, levele, szirma a természetes szint utánozza. Középen a virágok bizonyos rajz szerint összefonódnak, de két oldalt szimmetrikusan különkülön helyezkednek el. Császárkorona, tulipán, búzavirág, pipacs, passzifora, nefe lejts, rózsa, árvácska, kökörcsin, rózsa, alma és körtevirág, harangvirág váltakozik. Hátul a középen alul Páz-