Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez
Tartalom - Szelepcsényi György primás kincsei
Szelepcsényi György primás kincsei. Szelepcsényi végigjárta az esztergomi káptalan méltóságait; földvári, pilisi és bozóki apát volt; a csanádi, pécsi, egri püspökség és a kalocsai érsekség betöltése után esztergomi érsek és primás lett 1666-ban. Meghalt 1685-ben a morvaországi Letovice-ben s Máriacellben temették. Jól jövedelmező javadalmaiból nagy vagyont szerzett. A művészeteket nemcsak szerette, hanem művelte is. Római theologus korában Lugo kardinális előtt tartott disputációját kiadta s abban közölte a saját kezével rajzolt Pázmány-a; cképet. Egész életében az esztergomi templom és vár újjáépítésére gondolt. Azért gyűjtötte vagyonát és az egyházi kincseket. 1683-ban a fölszabadító háború költségeire 493.000 forintot készpénzben, igen sok ezüstöt, 267.000 forintot terményben ós ingatlanban á'dozott. Végrendeletében kifejezi azt a reményét, hogy a király visszaadja majd szerencsésebb időben ezt az összeget az esztergomi egyháznak. De reményében csalódott. A hadikincstár örökre elnyelte szédületes vagyonát és a pénzverésre fölajánlott ezüstöt. Sőt az idők viszontagságai az esztergomi egyháznak hagyott egyéb drágaságait is eltüntették. Egy hatalmas úrmutatót, 2 kelyhet, egy aranykeresztet, 5 miseruhát, 8 gobelint, 4 ezüstképet, egy drága aranyserleget, aranyórát s több kisebb tárgyat testált az esztergomi egyháznak. Ma már csak a hires aranyfeszület — a királyi csók kereszt, a csodás arany koronázási kehely, a Bosnyák püspöktől vásárolt kelyhe, egy raoontrancia és egy aranyhímzésű fehér miseruha van mog. Azonkívül a koronázási eskükereszten ós a koronázási miseruhán megtalálhatók Szelepcsényi melIkerosztjeinek gyöngyei, gyémántjai, amelyeket Batthyány primás rendeleletére Keglevich Miklós gróf nagyprépost 1790-ben tétetett át. Szelepcsényi György 7 drb aranygyűrűjét, amelyek közöl 4 drb gyémánttal volt diszitve (2 egyenkint 1000 tallért, egy 300 tallért, egy 400 tallért ért), kettő drb rubinköves (egyik 100 tallért, a másik 100 forintot ért), egy drb zafírköves volt (50 forintot éri), az esztergomi káptalan 1688-ban elzálogosította Kollonics Lipót kalocsai érseknél, aki Bécsben 1100 forintot kifizetett Valentin Valloth bécsi udvari ötvösnek az esztergomi káptalan által a nagyszombati székesegyháznak rendelt nagy ezüst oltárkeresztórt és 6 drb nagy ezüst gyreerytartóért. Valentin Vaíloth a keresztet és a gyertyatartódat Augsburgban készíttette, tehát nem mestere azoknak, hanem csak közvetítő szerepet játszott. A nagy ezüst kereszt most is megvan az esztergomi kincstárban, a hat gyertyatartót azonban 1793-ban pénzverés céljából a királyi kamarának adta a káptalan. Tehát a ma is meglevő nagy ezüst oltárkereszt Szelepcsényi gyűrűinek árából készült s így az ö emlékét is őrzi. At oltárkereszt és a 6 gyertyatartó