Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Szelepcsényi György primás kincsei

Ii muokája került 1100 forintba. Az | ezüstanyagot a káptalan szolgáltatta. Atidott ugyanis Valloth ékszerésznek 12 kisebb gyertyatartói beolvasztás végett Ezek mind szépművű régi gyertyatartók voltak, amelyeknek beolvasztása műtörténeti szempontból nagyon sajnálatos. Kettőt a Berónyi-csalad ajándékozott az egyháznak. Négyes lábaik leknósbékákon nyugodtak. Négy gyertyatarló Kutassy János prímás hagyatékából származott. Kettő az az 1600. évszámot ós Kutassy címerét, kettő pedig az 1593. évszámot viselte. A többi négy gyertyatartó eredete ismeretlen volt már akkor, mikor az 1687. évi leltárát készítették. Kollonics Lipót 1696-ban elfoglalta az esztergomi érseki széket. Trónfoglalás» emlékére a nála elzálogosított 7 drb Szelepcsónyi-fóle gyűrűből 4 drbot visszaajándókozott a székesegyháznak. De amikor a káptalan a Nagyszombat városával szemben fennálló adósságának töilesztésóre Kollonicstól újból 2000 forint kö'csönt kért, akkor Kollonics a négy visszaajándókozott gyűrűből hármat ismét visszavett zálogként azzal az Ígérettel, hogy amennyiben drágábban értékesíti, mint 2000 forintért, altkor a felárat az egyháznak visszaadja. (L. Illés István jelentését a káptalannak 1703-ból. Kápt. M. levéltár.) Szelepcsényi négy mellkeresztjét a káptalan 1790 ben a királyi eskükereszt és a koronázási miseruha restaurálására, valamint egy új ezüst baldachinum készítésére fordította. A mellkeresztekről nagy és kisebb gyöngyöket, gyémántokat, ametiszteket, zafírokat, rubinokat ós egyéb drágáköveket levtttek s a királyi eskükeresztre, illetve a koronázási kazulára és infulára applikálták. A megmaradt anyagot pedig muukadij fejében adták az ékszerésznek. Az ezüst baldachinum igen sok régi ezüsttárgyat s egyéb kincseket is elnyelt. Az 1791. leltár, amily Forgách Pál Liber Custodialis-ában foglaltalik, egy széljegyzete azt mondja, hogy a koronázási miseruhát 1790-bin két régi ka/ula fölhasználásával állították össze. Szelepcsényi aranykelyhónek patenáját megnagyobbították a mell keresztek láncainak anyagából, hogy az így megnagyobbodott patónát az olajszentelésuél, mint nagy tányért haszuálhassák. Bár Szelepcsényi emlékét a kincstárban ma már kevés tárgy örökíti nng, a nagy mecénást mégis méltón fö isin tri a kincstár látogatója, mort Szelepcsényi tárgyai úgy nemes anyaguknál, mint művészi kivite üknél fogva elsőrangúik. Esztergomon kívül Mária-Zül, Nyílra, Pozsony ós Szepeshely nyújtanak fogalmat Szelepcsényi pazar áldozatkészségéről. A hires nyitrai Evangóliáriuin Szelepcsényi ajándéka. Szelepcsényi tömör aranyból öntött, domborművekkel, cizelálással, poncolás-sal, zománccal és drágakövekkel díszített kelyhét, amely 21'2 cm. magas, a talpnál 15-2 cm. a csészénél 9*2 cm. átméretű, fiatalabb korában készíttette magyar ötvössel, tehát a XVII. század első felében késő renaissance-stilhun. Mikor 1667-ben evvel a kehellyel mondta a szentmisét C audia Felicitas királyné koronázásakor: a kehelyre rávésette ennek emlékét, festett zománcban rátétette érseki címerét s a kelyhet, mint koronázási klenódiumot az esztergomi egyháznak ajándékozta. A leheletszerű finom vésések, a pompásan plasztikus domborművek, a tökéletes zománc, a szellemesen appdkált gyémántok és rubinok a kelyhet a magyar művészet legszebb emlékei közé sorozzák. Sokkal egyszerűbb az 1636 ban Nagyszombatban készült aranyozott ezüst kehely, amelyet Szelepcsényi magyarbéli Bosnyák István nyitrai püspök hagyatékából vett s a saját címerét 1671ben rávésette. 21*2 cm. magas. Bar re-