Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Előszó

8 „ O én édes hazám, te jó Magyarország, Ki kereszténységnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!" Tartózkodó, szerény ELŐSZÓ - a Költő, a Szerkesztők és a Szerzők dicséretére „Látod engem sok háború mint elburított,/ Veszedelem minden felől körül befogott,/ Nagy hatalma csak tereád immár szorított./ Emberi segítségtől, mindentől megfosztott./ Ne hagyj azért én Istenem veszedelmemben,/ Belőlem az fájdalmat vedd ki kegyeimessen,/ Akar vigasztalásoddal s akar másképpen,/ Csak könnyebbíts meg, hogy ne legyen tűrhetetlen." -írja nagy költőnk (ffáborúit, szíve fájdalmát számlálván kéri Istent, hogy kétségben eséstől oltalmazza). A kötet az Esztergomi Balassa Bálint Társaság „Esztergom Evlapjai" kiadványsorozatának a Balassa-év tiszteletére szerkesztett különkiadása. A különkiadás nemcsak a nagy Költő évfordulójára készült, ami 2004-ben volt, hanem a Társaság újjáalakulásának 25. évét is ünnepli, ami 1980-ban volt. Ezért a kötet első része - nem csökkentve az előbbi jelentőségét - a Társaság mindkét periódusának történetét: célkitűzéseit, megalakulását, tagjait, tevékenységét, a város Balassa-kultuszának eseményeit, ünnepségeket, neves költők, irodalomtörténészek beszédeit, illetve annak részleteit mutatja be. A Társaság 1926-ban alakult meg, mint a város irodalmi, művészeti, történelmi, helytörténeti, társadalmi életét ismertető, fejlesztő polgári társulás. A Társaság megszűnését a háború alatti és utáni politikai átalakulás eredményezte 1944-ben, illetve a 1946-47. évi miniszteri rendelettel. Ez a hosszú kényszerű szünet 1980-ban szűnt meg, amikor néhány lelkes egyén kezdeményezését a Városi Tanács illetékesei is támogatták és engedélyezték annak szervezett formában való működését. Bátran mondhatjuk azt, hogy, bár kisebb létszámmal és szerényebb anyagi lehetőségekkel a Társaság a város kulturális életében döntő szerepet játszik a pár évvel ezelőtt szerveződő Civil társaságok között. Az Önkormányzat ezt többször méltatta és méltatja azzal, hogy az elnökségi és rendes tagok közül többeknek kitüntetéseket adományozott. A kötet második része a Költővel foglalkozik és főleg olyan tanulmányokat, megfigyeléseket közöl, amelyek nem annyira közismertek a Balassával foglakozó bőséges irodalomban. Az Esztergomban található Balassa-relikviák ismertetése mellett megtalálható még - több téma mellett - a Költő születéséről szóló eredeti, a családi Bibliában leirt jegyzet, a sebesülés helye és orvosi jellege, az eddig még pszichológiailag nem elemzett sajátságos életvezetési stílusa. A kötet olvasása után megerősödik mindenkiben az a gondolat, hogy hősnek nem születik az esendő ember, hanem azzá válik. Reneszánsz líránk legjelentősebb alakja, Balassa - Balassi - Bálintot zaklatott - vagy mondjuk így: fordula-