Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948

22 Marczell Árpád, Forster Gyula: „Adatok a korosi egykori templáriusok történetéhez" című, sajtó alatt lévő művéből, Homor Imre, Dedek Crescens Lajos: „Fgy pillantás a magyarok ősi hitvilágába" címen írt tanulmányából olvasott fel részleteket. A következő, október 19-én tartott ülésen Tihanyi Miklós tanár, a cseppfolyós levegőről, Czuczor János, a tábori fiúnevelő intézet igazgatója, pedig Quintilius, Vittorino de Feltre és Don Bosco munkásságáról tartott előadást, „Pedagógiai trilógia" címen. Az est igazi érdeklődést kiváltó programja ez esetben Einczinger Ferencnek, a festészet modern irányairól tartott előadása volt. A sikerekben és viharokban egyaránt gazdag esztendőt a Szépirodalmi Szakosztály estje zárta, melyet a költőfejedelem Babits Mihály is megtisztelt jelenlétével, meghallgatva Rosta József: „Babits Mihály írói arcképe" című előadását. Az 1928-as esztendő eseményeinek sorát, a társasági élet gazdagítását, az Obermüller Ferenc szervezésében megvalósult „Balassa Bál", vagy - ahogyan az Einczinger Ferenc és Holló Kornél készítette, XVI. századi nyomtatványt idéző meghívón olvashatjuk „tántzos dalidó" nyitotta meg. A hajnalig tartó mulatság révén Obermüller Ferencet, az esztergomi szabadegyetem előadássorozatait évek óta szervező főreáliskola igazgatót, új oldaláról ismerhette meg a város közönsége. A bál meghívóját, küldöttség útján, személyesen nyújtották át a Társaság munkája iránt élénk érdeklődést tanúsító Serédi Jusztinián hercegprímásnak, akit a kevéssel ezt követően tartott márciusi közgyűlésükön határozatilag fővédnökükké is felkértek. Ez alkalommal született döntés a Társaság 1928-ban közreadott évkönyvének kiadásáról. A folytatásra nem került sor, mert az arra érdemes tanulmányokat az Esztergom-vidéki Történelmi és Régészeti Társaság által kiadott Esztergom Evlapjaiban adták közre. Az 1928-as esztendő első felében a képzőművészek is hallattak magukról. Fuchs Hajnalka a Műcsarnokban rendezett kiállításon elnyerte a magyar revízió mellett kiálló angol politikus, lord Rothermere által alapított iparművészeti nagydíjat, Kontuly Béla, a Benczúr Társaság első díját érdemelte ki alkotásaival. Később mindketten római ösztöndíjasként is növelték a Társaság és a város hírnevét. Magasi Németh Gábor Székesfehérváron állított ki. Bajor Ágost a római magyar szépművészeti kiállításon szerepelt sikerrel. Jaschik Álmos 1927-ben plakátot tervezett a budapesti Szent István napi ünnepségekhez kapcsolódó Nagyboldogasszony-heti programokhoz. A Rudnay-tanítvány Keplingerné Bach Gizella, festőiskola megnyitására tett kísérletet. Az 1928-as év legjelentősebb képzőművészeti eseménye a II. Országos Egyházművészeti kiállítás volt, melyet november folyamán rendeztek meg a Katolikus Legényegylet dísztermében. A következő alkotók műveivel találkozhatott a közönség: Hidegh Béla (?-?), Orbán Antal (1887-1940) szobrász, Edvi Illés Ödön (1877-1945) festő, Éder Gyula (1875-1954) festő, Damkó József (1872-1955) FORMS AM010GIV AJTAY MBfcLOS HI VÍZI .Tó I.WMJMAAYAVAL A "Forrás" címlapja