Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948
23 szobrász, Tóth Gyula (1893-1970) ötvös, Leszkovszky György (?-?) ötvös, Ungvári Sándor (1883-1951) festő, Kacziány Aladár (1887-1978) festő, Kampis János (?-?) festő, Horvay János (1870-1944) szobrász, Hende Vince (1892-1957) festő. A társaság Művészeti Szakosztályának tagjai közül Hidegh Béla (?-?) festő, Jaschik Álmos (1885-1950) grafikus, Bajor Ágoston (1892-1958) festő, Hellebrand Béla (1882-1967) ötvös, ifj. Vitái István (18971968) festő, Kontuly Béla (19041983) festő, Nyergesi János (1895-1982) festő, Fuchs Hajnalka (?-?) és Holló Kornél (18931967) szobrász szerepelt a kiállítók között. Az egyházművészeti kiállítással szinte egy időben került sor a Budapestre költöző Féja Géza utolsó nyilvános esztergomi szereplésére. Vitaindító előadást tartott: „Az irodalmi konzervativizmus bírálata" címmel. Az élénk érdeklődéssel kísért bevezetőt követően olyan helyi tekintélyek fejtették ki a kérdéssel kapcsolatos véleményüket, mint Marczell Árpád, Obermüller Ferenc, Einczinger Ferenc, Pántol Márton, Bánáti Büchner Antal, Bányai Kornél, Berényi Zoltán dr. és Holló Kornél. Az évet, melynek eseménysorát a fentieken kívül a Bánáti Büchner Antal társasági tag által igazgatott Zeneiskola megnyitása is gazdagította, nagyszabású Balassi-ünnepéllyel zárták. Ezen Lepold Antal, Balassi Bálint 1594 májusában Esztergomban töltött napairól és az esztergomi szentszék előtt lezajlott házassági perének történetéről beszélt. Ót Babits Mihály követte Balassi Bálint költészetéről írt tanulmányának felolvasásával. Az 1929 februári Balassa Bált követően, február 27-én Bányai Kornél és Féja Géza Budapesten, a Bartha Miklós Társaság vigadóbeli irodalmi estjén szerepelt Bibó Lajos, Erdélyi József, Fodor József, József Attila, Kodolányi János, Medgyasszay Vilma és Makláry Zoltán társaságában. E jelentős eseményt követő időszak esztergomi programjában, a Tudományos-irodalmi Szakosztály felkérésére Divéky Adorján, a 900 éves magyar-lengyel kapcsolatokról, továbbá az esztergomi Bakócz-kápolna és a krakkói Zsigmond-kápolna közötti hasonlóságokról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. marnia BALASSA MMii vrrvi d nevezet qfctergamici ltodalffite/Mevr-fecttTär/a/ag TASTZOS DALIQODARavalo MEG' HÍVÁS hfiLttrgamvÉra/han ~ "-»an,kii ma/t n*vtftci\cc, HyHtftkVifen — hava Kap/rállat vtárivalo 0 fl Mvfica V k^rlcőmb k&elrómbkcllei Tantzq/ 4 Mvtertnz^/Ya Ktgiflm wcfínvitáltatxc Tár/ySg Rend'V»náUoi által. AZ ESTÉLY SORRENDJE ESTE » ÓRAKOR L MÁJUSFA Vm. vtutuk »rah««.l mr MvoMMbwi. Iiu TM Lá—ló SZEMÉLYEK SZÁNTÓ MAGIJA IV..O. KOSA LA*» OLAJOS* £ VODICSKA ANNIK Artacrfilro V. HOLLO KORK EL V HOLLÓNK a CHS NELLY A Mm-M. . • . I .) Frau Rolxrt: ŐSSZEL, k> Dr. KacaOh Fon trir : RÁKÓCZI MEGTÉRÉSE «) Afghírr Kirolri CINKA PANNA DALA EnrkU N SIMMER ULLA Oiaaoam J. FÜSTKARIKÁK. Tkuco. Ickoct . . KOHALMY LÁSZLÓ DR. Fal KOSJK KORNÉL A UC« k*k RRIIJJ AND. KLEM DOROTTYA KLEKKER IRÉN. MATHS MAGDA M1HAILIC KKNA. KAYMAN KATÖ. SATZLAUKR KATO. «0LGYEMY K1ÁR1 VAN DO« S AKW A ESTE FÉL ÓRAKOR m kMrik . UlkiialynSI r. krt adviMhalayrt • b«wrkh«i Mrgkoranaaaa UTÁNA TÁNC M • O O K I. HI H. lU l u— Ar Urt tm rtMktm HMTMUI Taerrud • »rn.ia.nAl va A meghívó elő- és hátlapja
