Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948
20 Balassa Bálintnak s az esztergomi Bazilika és egyéb építkezések megteremtőjének, Rudnay prímásnak. [...] Elhanyagoltságunkból csak kitartó, szívós munkával tudnánk kiemelkedni. Erre a munkára hívja fel a Városi Párt az egyesület szíves figyelmét, és ajánlja fel az egyesületnek anyagi és erkölcsi támogatását." 6 A Művészeti Szakosztály, mindjárt megalakulását követően, lendületes munkához látott. Idegenforgalmi plakátpályázatot hirdetett és ízléses ajándéktárgyak készítésére hívott fel. A képzőművészek kezdeményezései mellett sor került Bánáti Büchner Antal és Noszlopi Aba Tihamér: Levente című operettjének bemutatására a Katolikus Legényegylet (ma Kolping Katolikus Szakmunkásképző Iskola) Csepreghy Ferenc népszínműíróról elnevezett színpadán. Az első, eredményekben gazdag esztendőt, december 12-én, az akkor már Főreáliskola rangra emelkedett egykori Községi Reáliskola nagytermében, Balassa Bálint emlékét idéző díszközgyűléssel zárták. A programot az esztergomi Zenekedvelők Körének műsora nyitotta meg. Ezt Császár Elemér nyugalmazott egyetemi tanár: „Költészetünk ú j irányai" címmel tartott székfoglalója és Bányai Kornél Balassi Bálintról írt tanulmányának felolvasása követte. Ez utóbbi nyomtatásban is megjelent a Párizsi Magyar Akadémia egyik esszékötetében. A programot Gerevich Tibor: „Zarándokolás Assisibe" című vetítettképes előadása zárta. A közgyűlés tagválasztással, majd Homor Imre - Bánáti Büchner Antal: „Balassa szerelme" című melodrámájának bemutatásával zárult. Ezt követően a Katolikus Legényegylet dísztermében megnyitották a Művészeti Szakosztály kiállítását. Ez alkalommal Jaschik Almos „Noé bárkája" című képét és Habsburg Ottó számára készített képeskönyvét, Einczinger Ferenc tíz expresszionista alkotását, Bajor Ágost Csernoch János portréját és velencei akvarelljét, Hidegh Béla naturalisztikus esztergomi tájképeit, Keplingerné Bach Gizella rusztikus csendéleteit, Maksay Nelly rézkarcait, Hessky Iván tatai gimnáziumi tanár akvarelljeit, Nyergesi János portréit, tájképeit, a modern művészifjúság erőteljes képviselőinek Magyarász Imrének, Pirchala Imrének, ifj. Vitái Istvánnak alkotásait, Holló Kornél képeit és szobrait, valamint Hellebrand Béla ötvösműveit tekinthette meg a közönség. Ez alkalommal került sor az alapszabályban előírt sorsolásra. Ennek eredményeként a pártoló tagok közül Bajor Ágoston: „Róma" című rézkarcát. Bauer Imre, Einczinger Ferenc: „Naplemente" című pasztelljét v. Szívós Waldvogel József, Einczinger „Hegytetőn" című festményét Olajos János, Hidegh Béla: „Esztergom" című tájképét özv. Földvári Istvánné nyerte el. Alig zárult le az első mozgalmas esztendő, máris jelentős programmal indult a következő. 1927. január 17-én a Szépirodalmi Szakosztály ülésén Asbóth Károly, Walter Margit és Féja Géza tartotta székfoglalóját. A progresszív értékekre és nem a kisvárosi közönség ízlésére figyelmező Féja, Ady Endréről írt tanulmányának felolvasásával éppen úgy felkavarta a kedélyeket, mint ifj. Vitái István festőművész tette azt 1925-ben a „Vöröshajú akt" című képének kiállításával. A felolvasáson jelenlévő közönség elismerő tapsát követően a helyi sajtóban megjelentek Adyt nem értők, vagy költészetét elutasítók írásai. Féja Géza „Jegyzetek az Ady kérdésről" címen közreadott írásával próbálta meggyőzni a háborgókat a költő nagyságáról. A kialakult légkör szikrázó feszültségét jelzik azok a gondola-