Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948

19 Művészeti Társaság. Az alakuló ülésen jóváhagyott alapszabály szerint a Társaság három szakosztályt - szépirodalmi, tudományos-irodalmi és művészeti - foglalt magába. Fővédnöke a hercegprímás, védnöke a vármegye főispánja volt. Az alakuló ülésen megválasztott elnöke, az integráló szerepkörre felkészültségénél, társadalmi rangjánál és egyéni adottságainál fogva leginkább alkalmas dr. Lepold Antal, alelnöke Einezinger Ferenc, főtitkára Homor Imre, titkára dr. Marczell Árpád, jegyzője Rosta József, ellenőre dr. Sántha József és Milakovszky László, háznagya Sinka Ferenc Pál és Holló Kornél lett. A Szépirodalmi Szakosztály elnökévé dr. Bányai Kornélt, tikárává Gábriel Istvánt, a Tudományosirodalmi Szakosztály elnökévé Turi Béla kanonokot, utóbb országgyűlési képviselőt, titkárává dr. Marczell Árpádot, a Művészeti Szakosztály elnökévé Ilellebrand Bélát, titkárává Holló Kornélt választották. A tisztikaron túl a rendes tagok 60 levelezőtagot és 12 tiszteletbeli tagot választottak be a társaság tagjai közé. A levelező és a tiszteletbeli tagok sorában többek kötözött Babits Mihály, Gerevich Tibor egyetemi tanár, művészettörténész, Gróh István Iparművészeti Főiskolai rektor, Dedek Crescens Lajos történész, ifj. Zsolt Nándor hegedűművész, Lepold Antal prelátuskanonok, Walter Gyula címzetes püspök neve olvasható. A levelező tagok közül került ki a Tudományos-irodalmi, a Szépirodalmi és a Művészeti Szakosztály 9-9 rendes tagja, valamint a tisztikar. A szárnyait bontogató, önmaga helyét, feladatát kereső Társaság eljövendő munkáját alapvetően befolyásolta az esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt 1926. október 2-án kelt levele. A vitéz Szívós Waldvogel József elnök által jegyzett levélben többek között a következő olvasható: „Városunk utcái és terei teljesen híjával vannak minden művészi díszítésnek, nincsenek szobraink, nyilvános kutaink |. A város történelmében szerepet vivő nagyjaink emlékét nem őrzi egyetlen szobor, emléktábla vagy egyéb jel. Nincsen emléke Szent Istvánnak, Vak Bottyánnak, Irodalmi és művészeti egyesületflnkról. A magyar vidéki kulturvárosok reprezent&ns egyesületei az irodalmi és művészeti társaságok. Alig akad jelentős magyar város, ahol ilyen egyesület fenn ne állana, ne virá gozna. A fővárosi Kisfaludy és Petőfi társaságok példájára Komáromban Jókairól, Győrött Kisfaludy Károly ról, Sopronban Frankenburgról, Pozsonyban Toldyról, Balassagyarmaton Madáchról, Léván Reviczky Gyuláról, Egerben Gárdonyiról, Miskolcon Lévay Józsefről, Debrecenben Csokonairól, Nagykőrösön Arany Jánosról, Kecskeméten Katona Istvánról, Székesfehérvárott Vörösmartyról. Szegeden Dugonicsról stb.-Btb. neveztek el irodalmi és művészeti társaságokat, melyek a maguk szűkebb körében működve is képesek voltak országos érdeklődést keltő mozgalmakat kezdeményezni, irodalmi irányt szabni és főleg oly közvéleményt teremteni, amely az Írók, tudósok és művészek munkájának megbecsülését, tiszteletét eredményezte. Igen nagy értéke ily egyesületnek az is, hogy időnkint egybegyűjti tagjait s a Írók és művészek, akik különben erősen individuális életet élnek, egymás munkáit, törekvéseit megismerhetik, méltányolják, egymásra buzditólag hatnak s a rokonirányban dolgozók egymásközt eszméiket kicserélhetik. Különösen a társadalom érdeklődésének felkeltése nem közömbös egy Írónak, művésznek sem, ha munkáival nem az Íróasztala, vagy műterme, hanem a nagy nyilváno ság számára akar dolgozni. Végül a társaságok azáltal, hogy választott tagjaiktól székfoglalót kérnek, nagyban előmozdítják ama gyár szellemi kulturát s nem egy eseiben válnak új megállapítások, tudományos eredmények, új remekművek megteremtésének okozóivá. Hacsak egy maradandó munka, vagy egy új tudományos eredmény hirdetné is, hogy ily egyesület fennállt valamikor, már akkor is érdemes volt megalakítani s felvirágzásáért munkálkodni. Esztergomban már régebben is foglalkoztak ily társaság megalakításával. Néhai boldog emlékű Majer István c. püspök 1868-ban meg is alapította az „Esztergomi Irodalmi Egylct

u-et, amelynek két évi fennállását 24 füzet örökítette meg a legkülönbözőbb korszerű kérdésekről. A régészet és történelem művelői részére ma is van városunknak már negyedik évtizedében járó igen tekintélyes egyesülete. Most azonban, hogy Esztergom a modern városfejlődés útjaira lépett s a megcsonkított haza nevezetességekben egyik leggazdagabb s Így idegenforgalom szempontjából keresett és megbecsült városává lett, a külső fejlődéssel, — amely bár lassan, de szemmellátható eredményeket felmutatva — jelentkezik, együtt kell haladnia a jövőbe is néző szellemi fejlődésnek, aktiv kulturális és művészeti életnek. Ezt az életet, amelynek vérkeringése az irodalom és a művészetek korszerű művelése, az idén megalakult „Balassi Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság" akarja megtölteni fiatalos erővel, egészséges munka- és életkedvvel. Az egyesület az Esztergom várának védelmében 1594-ben hősi halált szenvedett nagy magyar költőnek, Balassa Bálintnak nevét vette fel. Ezt a nevét minden művelt, iskolázott ember ismeri s irodalmi értékelése, népszerűsége napjainkban valósággal reneszánszát, éli. Lehetne vitatkozni arról, más név nem felelt volna-e Jobban meg Esztergom irodalmi egyesületének, mint ahogy egyesület megszervezői tényleg vitatkoztak is, végeredményben azonban ez a név látszott kifelé és irodalmi érték tekintetében a szóbakerült nevek közt a legszerencsésebbnek. Ami az egyesület belső munkáját illeti, az a névtől függetlenül elsősorban Esztergom ku'turáját szolgálja s mint ilyen, Esztergomnak nemcsak íróira, tudósaira és művészeire, hanem nagyközönségérc is számít. Választott tagjai munkáikkal, alapftó és pártoló tagjai pedig tagsági dijaikkal segítik nemes céljai elérésében. Az alapító tagok egyszersmindenkorra 100 pengőt, a pártoló tagok pedig évi 5 pengőt fizetnek, amelynek ellenében díjtalanul látogathatják a rendes felolvasó Üléseket, a közgyűlésen tanácskozási joggal birnak, a különös kiadásokkal járó iroda

1 mi ünnepségeken kedvez ményes árú jegyre van joguk, a társulat kiadványait önköltségi áron kapják, a társulat könyvtárát díjtalanul használhatják és az egyesület által rendezett tárlatokon a műtárgyak sorsolásán tagszámukkal vesznek részt. Az új irodalmi társaság dr. Lepold Antal prelátus-kanonok elnökletével legközelebb megtartja ünnepi megalakulását, amelyre előkelő fővárosi írók, tudósok és művészek ígérték meg eljövetelüket s amelyen vidéki irodalmi társaságok is képviseltetik magukat. Egy alapító. Esztergom és Vidéke 1926. október 24.