Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948
18 szeket tömörítő egyesület Balassa Bálint nevét viselhetné. Az elképzelés megvalósítására az időközben kitöri háború miatt, csak 1922-ben gondolhattak komolyan az érintettek. Ekkor néhányan megkeresték az időközben Győrbe költözött Prikkel Mariánt, aki készséggel bocsátotta esztergomi barátai rendelkezésére a győri Kisfaludy Társaság alapszabályát. E mellé megszerezték még az egri Gárdonyi Géza és a balassagyarmati Madách Társaság alapító dokumentumait is. Ezek felhasználásával készítette el Obermüller Ferenc, a főreáliskola igazgatója, a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság alapszabályait. A társaság megalakításának azonban még mindig nem jött el az ideje. Várni kellett a kedvező alkalomra. Segítette a terv megvalósítását a Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett kultúrpolitika éppen úgy, mint az ország lassú konszolidálódása. Esztergomban, jelentős szerepet játszott az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet tanári kara, mely az akkor itt tanító Féja Géza találó megállapítása szerint valóságos „szigetként" fogadta magába a korszak progresszív értelmiségének jeles képviselőit. Féján kívül itt tanított ekkor Bányai Kornél, a költő is, aki hosszú szibériai hadifogságból tért haza, s akinek első két verskötete - bennük a világmegújító orosz forradalmat ünneplő költeményekkel - odakinn, Omszkban és Taskentben „kapott nyomdafestéket". A költő, a hivatalos irányzat szerint gyanús elemnek számított, a Nyugat köreiben viszont méltó elismerést kapott. Róla szólva, találóan állapította meg Mátyás Ferenc: „Nem tartozott a hangoskodók közé, félretolták hát, nem vettek róla tudomást, noha költői jelentősége vitathatatlan, Osvát rajongott érte, Schöpflin is elismerte. Felháborodtak amidőn a Stádium kiadásában megjelent Magyar Irodalmi Lexikonból kifelejtették Pintér Jenőék.""' 1924-ben Tipary Dezső és az Einczinger fivérek Ferenc és Sándor biztatására Babits Mihály és felesége Tanner Ilona, azaz Török Sophie kis házat vásárolt itt az Előhegyen. A „nyári lak" első vendégei között Féja Géza, Bányai Kornél, Tipary Dezső, Markos Gyula, Kárpáti Aurél, Sárközi György, Einczinger Ferenc, Dedek Crescens Lajos nevével találkozunk. Ezek a személyiségek jelenlétükkel s tanácsaikkal segíteni tudták az olyan helybéli alkotók törekvéseit, mint Asbóth Károly, Homor Imre, Rosta József és Walter Margit. A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság megalakítása Az 1920-as évek közepén jött el az ideje annak, hogy Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató, Homor Imre lapszerkesztő, Einczinger Ferenc festőművész és banktisztviselő és Balogh Albin régész-tanár, előhúzza a fiókból és leporolja a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság 1922-ben elkészíteti alapszabály tervezetét, melyet Obermüller Ferenc véglegesített a győri Kisfaludy, a balassagyarmati Madách és az egri Gárdonyi Géza Társaság dokumentumainak felhasználásával. Elkészült tehát az alapszabály. így lehetőség nyílott arra, hogy 1926. április 15-én, a Deák Ferenc utca 2. szám alatt működő Községi Reáliskola (ma a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára) tanári szobájában 23 jeles értelmiségi részvételével megtartsa alakuló ülését a Balassa Bálint Irodalmi és
