Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

113 Balassa Bálint pszichobiográfiája Leel-Ossy Lóránt dr. Amikor valakinek a lelki tulajdonságait, életfelfogását és életvezetését próbáljuk megfejteni, akkor először a személyiségével kell foglalkozni, ami genetikai alapokból, gyermekkori, ifjúkori nevelési hatásokból, iskolázottságból és a környezeti tényezők sokszínűségéből tevődik össze. Természetesen a törvényeket, erkölcsi normákat mindig az a kor szabja meg, amelyben a vizsgálandó vagy értékelendő egyén élt. Olyan nagy magyar költővel kapcsolatban, mint amilyen Balassa Bálint volt mindezeket igen nehéz társadalmilag, pszichológiailag elemezni. IIa áttekintjük a személyiség összetevőit, mint a gondolkodás, intelligencia, akarati élet, érzelmi-indulati vonásokjellem, alkat akkor még bonyolultabbá válik az a kérdés, hogy miként vázoljuk fel B. B. pszichobiológiáját és talán egyes vonatkozásokban patográfiáját. Az utóbbi azt jelenti, hogy alapvető személyiségi vonásait egy feltételezett halesetből eredő epilepsziás karakter is színezte. Amint azt Eckhardt Sándor „Az ismeretlen Balassi Bálint." című könyvéből mintegy 67 oldalon olvashatjuk, apja Balassi János és ősei: Ferenc szörényi bán (hét fia volt), testvére Miklós - szklabonyainak nevezte magát - (két fiú volt örökösök nélkül) igen gazdag földesurak, várak birtokosai voltak. (Mint érdekességet érdemes megemlíteni, hogy Balassa Bálint születésének napját minden mai lexikon okt. 20.-ára tesz, pedig Eckhardt Balassa András bibliájának bejegyzése alapján okt. 9.-ét tartja hitelesnek.) Már Bálint nagyapjának felfogása utat mutatott az apa, sőt unoka számára is a török elleni harc lett a hivatásuk, hiszen a bán a mohácsi csatában esett el. Ebből az is kitűnik, hogy a katonai nevelés kötelező volt. Megtudjuk azt is, hogy a kornak megfelelően igen harcos, vitézi, lovagi felfogásuk volt. Balassi János már 24 éves korában párbajba keveredett egy spanyol lovaggal, majd több nemes úrral. Genetikai alapot és környezeti hatást az apa életvezetése megmagyarázhatja, amennyiben a gyermek erről tudomást szerezhetett. Az apa életét szinte végig kísérte Krusith Jánossal való ellentéte, aki korponai főkapitány volt. Pereskedtek, vitatkoztak, sőt harcoltak is egymással. Dézsmavitába keveredett az érsekkel. Végül aljas módon Krusith megvádolta királyellenességgel, ami menekülésre kényszerítette, vagyonát elvesztette, a két vár urából űzött vad lett. Bálint közben hol itt, hol ott nevelkedett (Pozsony, Nürnberg, Lengyelország) és nyilván tudomása volt ezekről. Végül a király Balassi Jánost - bizonyítékok hiányában - 1572ben visszafogadta kegyeibe, de a tüske, amiket közben kapott örökre megsebezték, hiszen nemsokára, 1577-ben meghalt. Eckhardt Sándor könyvének legnagyobb része a pereskedésekkel, villongásokkal, meneküléssel és ezeket bizonyító iratokkal, levelekkel foglalkozik, amiben bőven megtaláljuk Balassa Bálint ilyen-olyan panaszos jogait, néha ártatlanságát igazoló leveleket és iratokat is. Az ifjúnak igen rosszul alakultak az anyagi ügyei úgy, hogy végül szinte elszegényedett. Mindezt főleg rokoni gyámjának, testvérének és apja ellenségeinek köszönhette, de természetesen neki is szerepe