Lánczos Zoltán: Esztergom környéki babonás történetek

- 1 ­Aki ma ellátogat Esztergomba, egy Janus-arcu várost talál. Több mint ezer esztendő tiszteletre méltó emlékei mellett a modern gyáripar létesítményei néznek rá. A Kárpátmedence te­rületéről lehúzódott tenger nyomában itt jelentek meg a nyu­gatra vándorolt sumerok első csapatai, megalapítva Esztergom ősét, Ister-Gum-ot, mely a később jött hóditók, igy a rómaiak idején is jelentős politikai és kulturcentrum volt. A Dunát a honfoglalás előtt Ister-nek hivták. Líellette feküdt egy Istergam nevü város, amelynek jelentése sumér nyelven = "az Ister kanyarja" vagy az "Ister görbülete", mert "gam" sumér nyelven sarlót, görbületet, hajlatot jelent. /I./ Ez a város ezer esztendővel a honfoglalás előtt már biztosan létezett. A­mikor a rómaiak negyvennégy évi nehéz harc után elfoglalták /i.u.9-ben/, ennek a városnak a Salva nevet adták. A rómaiak által adott név azonban a nép körében nem tudott meggyökeresed­ni, máig is az ősi telepesek által használt nevét viseli némi hangváltozással. Ennek a városnak falai között kötött hásasságot Géza fejedelem. Itt esküdött örök hűséget Adelajdának, Ziemomysl lengyel feje­delem leányának, s ezzel vált megalapítójává a ma is tartó me­leg lengyel-magyar barátságnak. A lengyelek nagy uralkodója, Vitéz Boleszlaw /992-1025/ abban a reményben, hogy elnyerheti a magyar trónt és egyesitheti a két országot, itt kérte meg Géza leányának a kezét. Itt ringott a honfoglaló magyar nép kultúrájának bölcsője. Az ősi vár falai között éltek államunk első haladószellemü gondol­kodói, István király 63 segitő társai, akik nagy politikai éles­látással felismerték a szilárd állammá való alakulás egyetlen feltételét, az akkori kor legnagyobb hatalmi tényezőjéhez, a római kereszténységhez való csatlakozást. Felbontották a keleti kereszténységhez, Bizánchoz való kapcsolataikat, megsemmisítet­ték ennek emlékeit /2./, hogy lekössék népünket a számunkra csak sok szenvedést, megalázást hozó nyugati kultüra mellé. A népek történetének, köztük a magyarság történetének ősi em­lékei mellett e kedves kis városban találjuk meg a magára ta­lált mai magyarság létesítményeit, a modern lakótelepeket, a magyar ipar hirnevét külföld előtt is öregbitő gyárakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom