Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

III. Esztergom érsekei

az országba, hogy Róbert Károly érdekében hatalmas propagandát csináljon. Tamás érsek is egyházi zsinatot hivott egybe. Róbert Károly megválasztása után Csák Máté, a hatalmas olygarcha neki esett az esztergomi érsekség jószágainak s nagy pusztításokat vitt végbe, melyeket azonban több adományok kárpótoltak. II. Tamás Kalocsán nemzeti zsinatot tartott s azon Csák Mátét egyházi átokkal sújtotta. Róbert Károly Komáromban várat akarván épiteni, Komáromot a prímástól Bars megyéért cserélte el. 31. Boleszláv (1320-1328.) fejedelmi eredetű érsek volt, kinek sokat kellett küzdenie az egyházi vagyon épségének megtartása végett a király ellen, a ki rendkívüli kiadásai miatt szeretett volna mindig valamit elharácsolni. 32. III. Miklós (1329-1330.) érsek alig egy évig volt esztergomi érsek. Utódául a király a hires Telegdi grófok egyik sarját nevezet ki. 33. Telegdi Csanád (1330-1349.) mint finom izlésű főpap az Anjouk ideje alatt fejlődésnek indult nagy kultúrának egyik kitűnő harczosa volt. Túlélte jó királyát s neki jutott dicsőséges osztályrészéül Nagy Lajos megkoronázása. Midőn a nápolyi sötét ügy rendezésére Lajos édesanyját és Gilet nándort küldé ki, a nándori méltóság helyettesítését Telegdi érsekre bízta. De nem sorára még nagyobb szerencse is érte az esztergomi érseket. Midőn ugyanis a király a testvérgyilkosság hirére Olaszországba indult, az ország kormányzását Telegdi prímásra bizta, a ki két éven át volt hazánk kormányzója. A nápolyi kérdés megoldását Telegdi már nem érte meg. Telegdi primás az esztergomi szentgyörgymezei prépostságot nyolcz kanonokkal, gazdag alappal virágzásra emelte, az esztergomi várat nagy kőfallal vétette körül. 34. Monoszlay Miklós (1350-1358.) A nagyemlékű Telegdi helyébe Nagy Lajos a nyitrai püspököt nevezte ki, a ki a pálosok érdekében nagy befolyással volt a királyra. Nagy Lajos sorba emelte számukra a szerzeteket. Miklós érsek idejé24