Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

III. Esztergom érsekei

ben építette Nagy Lajos az aacheni kápolnát is az első három magyar szent tiszteletére. 35. V. Miklós. (1359-1366.) Alatta történt az a véletlen szerencsétlenség, hogy az őrizetére bizott királyi pecsétet tőle Boszniában ellopták. 36. III. 'Fa más. (1367-1376.) Mint érsek sok érdemet szerzett Boszniában a ferenczesek által a hitterjesztés körül. Midőn Nagy Lajos 1370-ben öröksége, Lengyelország átvételére indult, Magyarország kormányzását ideiglenesen, de már hagyományképpen, Tamás prímásra bizta. 37. II. János (1376-1378.) azelőtt kincstáras és váczi püspök volt. Alig másfél év múlva követi 38. Demeter (1379-1387.) a ki diplomácziai képzettségénél fogva királynak a velenczei bonyodalmakban rendkívül hasznos és fontos szolgálatokat tett. Érseksége alatt eszközölte ki a király, hogy Remete sz. Pál tetemei Velenczéből hazahozattak. O temette el Nagy Lajost Székes-Fehérvárott s átélte azután még évekig a legmegrenditőbb eseményeket, melyek a fényes király után történtek. Demeter érsek halála előtt szent Adalbert bazilikájához drága káplnát építtetett s azt nagy fundátióval látta el. 39. Kanizsai János (1387-1418.) Zsigmond király és császár a hatalmas Kanizsay-családból választott esztergomi érseket. Kanizsay alatt az esztergomi érsekség mind anyagilag mind erkölcsileg nagy virágzásnak indult. Mint hős is kitüntette magát, midőn a király távollétében a betörő lengyeleket az általa vezetett népfölkeléssel visszaverte. Érdemeit a pápa is elismerte és méltatta s a „szent szék született követe" czimmel ruházta föl. Midőn Zsigmond uralkodását több család elégületlenül kezdte nézni, a Kanizsaiak és Bebekek elpártolva tőle, nápolyi Lászlóhoz csatlakoztak, Zsigmond király haragjában lefogatta a primási várat több érseki birtokkal a kincstár számára. Később megtörtént a kibékülés, melynek tartóssága végett a király az esztergomi prímást nevezte ki az ország kormányzójául, ha távol járt. Kanizsay primás a hírneves konstanczi