Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

III. Esztergom érsekei

Ferdinándot magyar királyokká koronázni. A török veszekedésen kivül bekövetkezett a pártoskodások szomorú kora, sőt hogy az ország veszte még rohamosabb legyen, a reformáczió küzdelme. Zápolya a töröknél keresett ótalmat trónja megtartására s a török 1541-ben álnokul be is fészkelődött a haza szivébe. 1543-ban a spanyol őrség átadta az esztergomi várat is a töröknek s ekkor az érsek s a főkáptalan az egyházi kincsekkel s okiratokkal kénytelen volt elhagyni az ősi székvárost, Esztergomot, ahol majd hatodfél század óta székelt s előbb Pozsonyba s onnan biztos ótalomra Nagy-Szombatba menekülni. Várday érsek építette az érsekújvári várat a török terjeszkedés ellen. Udvara a legszellemesebb tudósoktalálkozó helye volt. 51. Martinuzzi György (1549-1551.) János Zsigmond pártfogója horvát születésű volt, apai néven Uttyesenics, anyain Martinuzzi. A nép Fráter Györgynek nevezte, még szerzetes korából. Az egyszerű pálost kiváló tehetségei és a politikai hullámai egész a bibornokságig emelték föl. Az nagyravágyó férfiú, mint a Zápolyák s a török szövetség hive pártolt át Ferdinándhoz, a ki egykor ugy nyilatkozott róla, hogy irigyli Zápolyát ezt a fehér ruhás barátot, mert egymaga többet ér tizezer katonánál. A nagy politikai tevékenységű főpapot Gyulafehérvárt Castaldi Pallavicinivel gyilkoltatta meg. A hetvenéves főpapot azzal vádolták gyilkosai, hogy hűtlen politikát űz s Erdélyt maga számára akarja megszerezni. Ezt még semmi historikus sem bizonyította be. Annyit azonban tudunk, hogy a „politikai" gyilkosok háromszázezer arany értékű kincseket „koboztak" el a primástól. 52. Oláh Miklós (1553-1568.) esztergomi érsek a Hunyadiak rokona, Nagyszombatban érseki városában, öt zsinatot tartott. O hozta be a jezsuitákat s szent Istvánról papnevelő intézetet alapított, mely most diszes palotában a basilika alatt virágzik. A legrégibb magyar szeminárium, az alapitó intentiója gyanánt, 1850-ben telepedett át Esztergomba. Ferdinánd Oláh érseket érdemeiért Nádasdy halála után királyi helytartóvá nevezte s egész nemzetségét bárói rangra emelte. Oláh Pozsony-