Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

III. Esztergom érsekei

ban halt meg s Nagyszombatban temetkezett el. Emléke a magyar egyháztörténeté. 53. Vrancsics Antal (1569-1573) Martinuzzival pártolt át a Hasburgokhoz s különösen Miksának török követségei által nagyszerű szolgálatokat tett. A nagy tudományú dalmát eredetű főpap Eperjesen halt meg, de Nagyszombaton temették el. Vrancsics halála után az esztergomi érseki szék huszonhárom esztendeig betöltetlen maradt. Telegdy Miklós, az esztergomi főkáptalan prépostja volt az érseki helytartó. Alatta történt, hogy Esztergomot 1595-ben néhány évre kiostromolták a törökök jármából. 54. Fehérkövy István. (1596) majd negyedszázados üresedés után Rudolf király a nyitrai püspököt és királyi helytartót nevezte ki esztergomi érsekké; de mielőtt a pápai megerősités megérkezett volna, az új érsek hirtelen elhalt. 55. Kutasy János. (1597-1601.) A király Fehérkövy István érsek gyors halála után a győri püspököt emelte az esztergomi érsekségre, ki mint jeles főpap a legszebb várakozásokat hiusitotta meg alig öt esztendő múlva bekövetkezett halála által. 56. Forgách Ferencz (1607-1615.) Nagytudományú s körültekintő egyházfejedelem volt, ki a XVII. század vallásos küzdelmeiben a jezsuitákat erősen gyámolította. Idejében tünt fel Pázmány Péter, az egyszerű jezsuita szerzetes, a ki az országgyűléshez 1608-ban egy erélyes hangú emlékiratot nyújtott be a vallás ügyeiben. Forgách Ferenczet a pápa bibornokká nevezte. Alig nyolcz évi érseksége után a szklenói fürdőben halt meg s Nagyszombatban temették el. 57. Pázmány Péter. (1616-1637) A nagyok közt a legnagyobb. Nem lehet eldönteni, hogy hazaszereteténél volt-e nagyobb egyháza szeretete vagy ennél a trón iránt való hűség. A leghatalmasabb szavú és tollú magyar prímás emlékét külön közleményben elevenítjük föl. Itt csak annyit, hogy az ő államférfiúi működése a katholicismus régi erejének visszaállítása volt. Vele a század egyik legnagyobb fia szállott a sirba.