Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

I. Esztergom topographiája

I. Esztergom topographiája. (Esztergom földrajzi és népességi viszonyai. - Cultur-földje. - Vidéke. - Panorámája.) NAGY és fényes múlttal biró városunk, Esztergom, a hasonló nevű megye székhelye. Az ország egyik legkisebb megyéje, Esztergom, a Duna mindkét partján terül el. Területe 1150.4 nsz. kilométer, összes lakossága 72.166, a melyből 57.299 magyar, a többi német és tó t; vallás szerint 60.748 ka th o 1 ikus, 8.390 hel vét s 629 ágostai. Egy nsz. kilométernyi területen átlag 64 ember lakik, a mi elég sűrű népességre vall, a mennyiben hazánkban egy nsz. kilométernyi területre átlag 48 lélek esik. 1850-től 1880-ig (harmincz éves átlagot véve alapul) Esztergommegye 7% fölül szaporodást mutat. A nemzetiségi térkép adatai szerint 100 lakosra 79 magyar 12 német és9tót esik. Esztergom városa négy összeépitett külön hatóságú részből áll. A szabad királyi városnak 1.006 háza s 8.992 lakosa; SzentTamásnak 287 háza s 2.424 lakosa, Szent-Györgymezőnek 317 háza s 2.343 lakosa és Érsek-Vízivárosnak 114 háza és 1.333 lakosa van. Egész Esztergomnak tehát a legújabb népszámlálási és felmérési adatok után 1.724 háza és 15.092 lakosa van. Esztergom megye keleti hosszúsága Ferrótól 36° l'-39° 36', éjszaki szélessége 47° 35'-48°2'; legnagyobb hosszúsága 6

}A legnagyobb szélessége 4 mértföld. Keletről Hont, délről Pilis, Nyugatról Komárom s északról Bars határolja. Esztergom kir. város belső telke 179 hold, Szenttamásé 29 h., Szent-Györgymezőé 86 h., Vízivárosé 36 h. A kir. városnak van 3.403 hold szántóföldje, 42 hold kertje, 570 h. rétje, 1.396 h. szőleje, 2.395 h. legelője, 2.660 h. erdeje és 1.082 h. adómen-