Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

I. Esztergom topographiája

tes területe. A szab. l.ir. város átlagos magassága a tengerszine fölött 57 öl, a Dunaparté 56 öl. Legmagasabb hegye a Vaskapu 212 öl 9 1. A megye mezőgazdasági területe 128.821 kat. hold, melynek átlagos jövedelme kat. holdankint 5 frt 66 kr; s z ő 1 e j e 8.198 kat. hold 12 frt átlagos jövedelemmel; erdeje 33.324 kat. hold 1 frt 50 kr. átlagos jövedelemmel. Összes termő területe tehát 170.343 kat. hold 5 frt 15 krnyi főátlagos jövedelemmel. Esztergom megye e részben az ország legmagasabb arányszámú vidékeihez tartozik, a mennyiben termékenység dolgában az összes megyék között a nyolczadik helyet foglalja el. Bács-Bodrog az első (7 frt 58 kr. fő átlaggal) s Máramaros az utolsó (42 krral) a legújabb kataszteri munkálatok kimutatása szerint. A megye kerti művelés alatt álló része 1.347 kat. hold 9 frt 22 kr. átlagos jövedelemmel; rétje 7.355 kat. hold 6 frt 57 kr. jövedelmi átlaggal; legelője 17.963 kat. hold 1 frt 43 kr. jövedelmi átlaggal. Az orsz. borászati kormánybiztosság által összeállított 1884-ik évi borászati törzskönyv szerint Neszmély és Esztergom vidéke 5.634 hektár szőlő területen 63.221 hektoliter átlagos termést produkál, melyből majd épen hogy fele (31.576 hl.) fehér s a másik fele (31.645 hl.) vörös bor. Esztergom megye északi része lapályos, déli része ellenben hegyes, völgyes és lapályos. A pilisi, getei és gerecsei hegyek festői csoportozatokban teszik változatossá Esztergom panorámáját. A gerecsei és pilisi hegycsoportok földtani szerkezete majdnem olyan, mint a budai hegyeké: fehér tömött mészkő, vékony vörös rétegekben. A vörös rétegeket márványnak fejtik s különösen s lépcsőházaknál és vízépítéseknél értékesitik. Az Andrássy-úti paloták nagy részének s a budai paloták nagy részének s a budai kőpartnak márványa esztergomi termés. A legnagyobb márványbányák a Gerecsén vannak. Nagy területeket foglalnak el azután az eoczén és oligoczén lerakódások is, melyekben hatalmas barnaszén telepekre találtak.