Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

VIII. Pázmány Péter

mekét, de a katholiczizmus legnagyobb bajnokát látva benne, megerősítette kinevezését. November végső napjaiban vonult be Pázmány Nagy-Szombatba, mint esztergomi érsek. Az ország első főpapja rövid idő múlva a politikában is vezérfiu lett. A Bethlen-ügyek tárgyalásánál mellőzhetetlen volt, a király tanácsosai folytonos összeköttetésben állottak vele, sőt a király az ideiglenes országkormányzó bizottság fejévé nevezte ki. 1618-ban koronázta meg II. Ferdinándot, kinek nevével öszszeforr az ő neve, alkotásaival az ő alkotása, szerencséjével az ő szerencséje, viszontagságaival az ő viszontagsága. Együtt küzdenek egész a sirig, a hová majdnem egyszerre jutnak el. De Pázmány szelleme maradandó emlékeket is kezdett alkotni. 1619-ben alapítványt tett le egy papnövelő számára Bécsben. Ekkor még nem volt magyar egyetemünk s a bécsi egyetem theologiai tanári kara nagy hírnévre emelkedett. A Pasmaneum alapítványának kezelését az esztergomi káptalanra bizta. Az intézet még most is fönáll s szépen teljesiti missióját. Ekkor nagy veszély fenyegette Pázmányt. A Bethlen-mozgalom emberei Kassán gyűlést tartottak, Pázmány Pétert templomfoglalásokkal s erőszakos térítésekkel vádolva száműzték, a jezsuiták eltörlését kimondták s a reformátusok számára négynégy hitvédőt követeltek. Pázmány Péter tiltakozott. De mindenki érezhette, hogy Bethlenék küzdelme első sorban is a reformátusok küzdelme a katholikusok ellen. Pázmány Bécsbe menekült, a hol a titkos tanácsban nagy tevékenységet fejtett ki a kassai határozatok ellen. Végre a nikolsburgi béke rövid időre ismét helyre állította az ország nyugalmát. Ekkor nyitotta meg Pázmány a bécsi papnevelő intézetet, melynek megalapítása 100.000 rajnai forintot tett le aranyban és ezüstben, mely összeg 130.000 frtot képviselt. Ugyanekkor Nagy-Szombatban a szegény nemes ifjak convictusát alapította, melynek vezetését szintén jezsuitákra bizta. A pisetumokból föntartott intézet azonban 1630-ban már föloszlott.