Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

VIII. Pázmány Péter

Pázmány müvei, mint erélyes hangú s erőteljes magyarsággal irt hit-viták ezután gyors egymásutánban láttak világot. For­gács mint érsek egészen maga mellé vette a lángeszű fiatal je­zsuitát, ki tehetségével és irányával teljesen szint vallott. Hittéritőnek, vallásvédőnek, jó irónak, jó szónoknak, jó poli­tikusnak és jó papnak Ígérkezett. Mint hittérítő rövid idő alatt harmincz kálvinista családot téritett meg. Mint vallásvédő nem­sokára heves küzdelmet viv az erősebb ellenféllel, a protestan­tismussal, mely Pázmány fölléptekor csakugyan túlsúlyban volt hazánkban. Küzdelmeinek diadalát még megérte, mert az ural­kodó vallás Magyarországon ismét a katholikus lett. Mint iró tősgyökeres magyarsággal irt, melylyel egyformán megértette magát a palotákban és a kunyhókban. Mint szónok már akkor elragadta a hallgatóságot gyújtó tüze s hatalmas érvelései által. Mint hazafi és politikus az ország és egyház támaszát a trónnál kereste s rendületlen hivévé vált a királynak. Mint jó pap pedig olyan erkölcsös és nemes életmódot élt, hogy legnagyobb el­lenségei sem tudtak jellemén a legkisebb makulára is akadni. Irodalmi alkotásai a nagy közönségre nézve napjainkban már csak történeti becsüek. Az egyházi iró, a nyelvész meg a histori­kus azonban kimeríthetetlen forrásokat talál bennök. Legnagyobb műve a Kalauz volt, mely 1613-ban jelent meg. A negyvenhárom éves tudós itt minden tanulmányát, tapasztala­tát és tehetségét kifejezi. A nagy munkára eszményétől, a jezsu­itából bibornokká lett Bellarmin is nagyszabású vita és czáfoló rendszerbe foglalja a XVI. század minden érvét a reformátió el­len. Pázmány az ő Kalauzában csakugyan kalauzt adott hitsor­sosai kezébe. Ez időben már ő volt az irodalom középpontja. 1614-től 16-ig tizenhat polemikus irat jelent meg részint Páz­mánytól, részint barátaitól mellette, részint ellenségeitől elle­ne. Forgách Ferencz esztergomi érsek halála után nem is követ­kezhetett más, mint Pázmány, a jezsuita, a kit csak hosszú uta­kon vezethettek föl az érseki székbe. II. Mátyás király 1616 aug. végén nevezte ki érsekké. A pápa habár eretnek szülők gyer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom