Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

I. Esztergom topographiája

A 66 méternyi magasságú Várhegytől nem messze a szenttamási hegy emelkedik. A Zainárdhegy éjszaki oldalánál a Duna keletre kanyarodik s gyönyörű vidéket mutat. Esztergomtól délnyugatra a Duna mellett vizenyős lapály terül el, mely délkelet felé lejtőmenetesen emelkedik s Dorog és Kesztölcz között, mint széles őv vonul végig. Párkány fölött szép sikság terül el, itt-ott hullámos emelkedéssel. A háttérben Hont és Nógrád hegyormai kéklenek s méginkább emelik a vidék szépségét. A turista nem felejti el azt a fönséges panorámát, melyet a várhegy ormáról szemlél. Esztergom kies fekvése, a lombos partok közt kigyózó kis Duna nevű csatorna ezüstjével, a hatalmas szőke Duna habjaiból kiemelkedő buja növényvilágú szigetekkel, a távoli hegylánczok alatt elterülő nyájas falvakkal, a kitűnő bort termelő szőlőhegyek csalogató lakaival, a félkörben épült város nyilt tekintetű házaival s a házak közül magosra kiemelkedő tiz templom toronynyal, a lehető legfestőibb tájkép, melyen még a legfásultabb szem is talál valami gyönyörködetőt és elragadót. De Esztergomnak nemcsak szép foglalata, hanem szép története is van. Ez a történet sok fejezeten keresztül Magyarország története is igy annál avatottabb tudós munkájára méltó. Szerény kis könyvünkkel nem akarunk egyebet bizonyítani mint azt, hogy milyen igénytelenül lépünk föl, mikor Esztergom nagy múltjáról megemlékezünk; mert nem ilyen kis kötetbe való az a nagy tartalom. Mielőtt tehát Esztergom nevezetességeiről szólanánk, elkalauzoljuk az olvasót a mult századokba, hogy azokon végig járva, annál jobban megismerje és megszeresse azt a várost, mely oly végtelen sokat szenvedett. 10