Knyazovics András: A munkaerőpiac, a foglalkoztatás összefüggései általában és a munkahelyen

Milyen tényezők alakitották Esztergom munkaerő helyzetét? A társadalmi fejlődés anyagi alapja a gazdasági fejlődés. Az ioar fejlődés

e pl. az anyagi javak egyre nagyobb tömegét állitotta elő, ennek következtében emelkedett a belső fogyasztás és ezen belül a lakosság fogyasztása is. Az elmúlt évtizedek iparosodása Esztergomban jelentős gép és műszeripari gyárak, üzemek létrehozását jelentette. A termékek volumene oly mértékben növekedett, hogy a termelés 40-60 %-át külföldre-, ezen belül elsősorban az iparilag kevésbé fejlett országokba exportálták. Több vállalat a 70-es, 80-as években egyre növekvő tőkés exportot is meg Tudott valósitani. A terméxek egy igen szük köre többé-kevésbé jól értékesíthető volt nyugati országok piacán is, de a tőkés export jelentős része valamilyen beruházás ellentétele volt. /pl: élelmiszeripari vagy papíripari tőkés beruházásért szerszámgépeket adtak el cserébe, tehát lényegében bartell üzletről volt szó:/ A. termékek exportj

a során igazi piaci versenyről a fejlett tőkés országokkal nem beszélhetünk. Olyan termékek értékesültek, viszonylag megfelelő áron, amelyek a termékpiac valamely szegmensében hiányosak voltak, vagy pl. bizonyos hagyományos szerszámgépek gyártásának megszüntetése után vevői kereslet kielégítését célozták. A 80-as években viszont néhány korszerű számitógéppel vezérelt számjegyvezérlésű /CEC/ géptipust is sikerült exportálni NSZK, Ausztria, Franciaország és több tőkés ország piacára, egyéb műszeripari termékeket is nyugaton értékesítettek. /:Dolgozatom jellege nem teszi lehetővé a piaci viszonyok és termékszerkezet részletesebb leirását. A munkaerőstruktura. változása most fontosabb számunkra:/ A.z ipari fejlődés és a munkaerő struktura változása: A. 60-as évekig Esztergom nem rendelkezett nagyobb ipari kapacitással. Egy-két ipari üzemben néhány száz fő munkás dolgozott. Ebben az időben közel azonos jelentőséggel említhetjük a kisipar szerepét a foglalkoztatásban.