Knyazovics András: A munkaerőpiac, a foglalkoztatás összefüggései általában és a munkahelyen

- 2 A mezőgazdasági munkából élők és a magántulajdonos szolgáltatók /elsősorban kereskedők/ 3záma is országosan az átlaghoz viszonyitva említésre méltó. /Mindez tudatos foglalkoztatáspolitika révén, polgári város, vallási központ, történelmi hagyományok miatt alakult./ A gép és műszeripari üzemek fejlesztése a munkaerő-struktura gyökeres átalakulását jelentette. Hozzájárult az ipari foglalkoztatás jellegének változásához a Duna menti üzemek és Dorog ipari fejlődése. /Utóbbi helyen a bányászat és a bányákat kiszolgáló ipari üzemek létszámának növekedése./ A munkaerő-piac helyzete az 1980-as évek végéig: Az ipari fejlődés és volumen növekedés a mezőgazdaságban felszabadult munkaerő foglalkoztatását lehetővé tette. Az első időszakban minden üzem a munkaerő biztositása érdekében átképző-, betanitó tanfolyamokat tartott. A munkaerő igény gyors növekedését és a munkaerő strukturális változását a szakmunkásképzés és a középfokú szakember képzés nem tudta követni. Ezt az ürt próbálták áthidalni a gyárakban folyó átképző tanfolyamok. A munkaerő képzésben uj helyzet alakult ki a Szakmunkásképző Iskolák és a Gépipari Technikum-, Közgazdasági Technikum létrehozásával. A gimnáziumi oktatás is fejlődött, amely ekkor mag az egyetemi képzésre a fő utánpótlást biztositotta. /:A 60-as évek végétől az ipari jellegű felsőoktatási intézményekbe a Közgazdasági Technikum és a Gépipari. Technikum diákjai közül mind nagyobb arányban kerültek be.:/ Korabeli adatok elemzéséből megállapítható, hogy valamely gazdasági ágazat gyors fejlesztése milyen erőssen és pozitivan hát az iskolai szerkezet változására, az oktatási strukturára. így utólag könnyű megállapítani, hogy egy elhibázott döntés és ahhoz való ragaszkodás viszont/ itt a Technikumok átalakítására-, szakközépiskolák létrehozására gondolok/ több mint egy évtizedig ürt hagyott maga után, egészen az ipari