Kiss Adrienn: Kopasz Péter öröksége

Tartalom - 1. A dolgozat témája, szerkezete, módszertani kérdések

intézményeinek Nem foglalkoztam azokkal a vendéglátóipari-egységekkel, amelyek a vendégfogadók, a szállók és a szállodák funkciói közül csak egyet emelnek ki, és így látják el vendéglátóipari tevékenységüket. így tehát nem foglalkoztam a kocsmákkal, a csapszékekkel, a mészárszékek melletti melegedőkkel, a bordélyházakkal, a vásári bódékkal, az önálló éttermekkel és az önálló kávéházakkal. A fogadó, a szálló és a szálloda meghatározásánál elsősorban nem a szó kialakulását, megjelenését kell alapul venni. A fogadó, valamint a szálló és a szálloda közötti különbséget a vendéglátóipari-egységek korszerűségével lehet leginkább meghatározni, hiszen ez utóbbiak a fogadóval szemben kényelmesebbek, nagyobbak, többféle szolgáltatást nyújtanak, hogy a kor megnövekedett igényeinek megfeleljenek. A fogadó „embereknek szükséges bútorzattal és egyéb berendezési tárgyakkal ellátott szobákban szállást és ezzel kapcsolatos kiszolgálás nyújtása, és a fogatok elhelyezése, a lovak abrakoltatása, itatása, kivételes esetben a lóváltás biztosítása. A 18. században nagyobb helyeken a fogadókban biliárdszoba is volt (téli, nyári), melynek haszna a bérleti szerződés alapján a tulajdonosé vagy a bérlőé volt. Az előkelőbb fogadókban nagy méretű termek is voltak, bálok és színielőadások céljaira."

3 Ezzel szemben a szálló vagy szálloda már sokkal korszerűbb. Célja, hogy „a lakhelyüktől távol lévők otthonát pótolja, beleértve állataik és jármüveik ellátását. Technikai, kényelmi, egészségügyi berendezéseket és szórakozási (sportolási) lehetőséget nyújt. Zömük a helység gyakran művészi kivitelű, jelentős épülete, politikai, művészeti, társadalmi és társasági események színhelye."

4 Munkám során Esztergom szabad királyi város, majd az 1895-ben a négy városból (Esztergom sz. kir. város, Szent Tamás mezőváros, Víziváros, Szentgyörgymező) egyesített Esztergom hivatásszerű szállásadó-iparát próbáltam meg feltérképezni. 6