Kiss Adrienn: Kopasz Péter öröksége
Tartalom - 4. A vendégfogadók és a szállodák funkciói a 19. században
átkerült a játék- vagy biliárdterembe, valamint a kávéházba. A Magyar Király, a Fürdő és a Korona Szállodában erre külön játékterem, vagy külön biliárd-, teke- és kártyaszoba állt a vendégek rendelkezésére. A játékjog gyakorlását törvényileg szabályozták. Az 1879. évi XL. tc. 87. és 89. §-a megfogalmazza, hogy azt a szállodást, aki szállodájának bármely termében tiltott szerencsejátékot engedélyez büntethető. Szállodáját két hónapra bezárathatják, valamint 300 forintig terjedő pénzbüntetésre kötelezhetik. 7 1 A város 1907-ben hozott szabályrendelete pedig kimondja, hogy a játékkártyák és a tekeasztalok adó alá esnek. így „ezen adó fizetésére kötelesek a vendéglő, kávéház" bérlői A 32 lapos kártyajátszmák után 20 fillért, 32 lapnál több esetén 40 fillért, fényezett vagy mosható kártyák esetén pedig akár 40, vagy 80 fillér adó terhelte a vendéglőst 7 2 A kávéházban a vendég elolvashatta az országos napi- és hetilapokat, az élclapokat (Borsszem Jankó, Magyar Figaro) és a helyi újságokat, például az Esztergomi Hírlapot, az Esztergom és Vidékét, az Esztergomi Hetilapot. Az újságoknak úgynevezett szubabonensei 7 3 voltak, akik a már elolvasott újságokat fél- vagy negyed áron megvásárolták és elvitték. Az olvasás mellett, - persze valamilyen minimális fogyasztás mellett beszélgethetett barátaival, üzleti partnereivel is. A kávéházak és az éttermek az értelmiségiek - a politikusok, színészek, írók, költők - találkahelyéül is szolgált. A kávéházban ezen kívül volt gyufaárus, rajzoló (aki a vendégekről portrét készített). A fogadó előtt közhordár is álldogált, várakozott, hogy elvigye a vendégek leveleit, csomagjait, megbízásait, vagy akár a szívük hölgyének címzett virágcsokrot. Esetenként az is előfordult, hogy a vendég értékeit is elvitte a zálogházba, ha az illető tovább akart szórakozni, s már elfogyott a pénze. A közhordárok mellett ezeket a teendőket 25
