Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - BEVEZETES
UBILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 P. YARN AI JAKAB OFM Ferences elkötelezettség az iskolában Esztergomi iskolánk 80. évfordulója szép alkalmat kínál arra, hogy átgondoljuk az iskolaügy helyét a ferences hivatásban. Tehetnénk ezt úgy is, hogy felvázoljuk a „ferences iskolatörténetet", de ehhez valójában az egész ferences rendtörténetet el kellene mondanunk. Ahogy az elmúlt évszázadok bármelyike során, a ferences rendtartományok nagy többsége valamilyen formában ma is jelen van az iskolaügyben. Talán nem véletlen viszont az a tény sem, hogy a ferences iskolák történetének igen alacsony a tudományos feldolgozottsága. Kevéssé vetünk számot azzal, milyen mértékig vagyunk — több más jelleg mellett — tanító rend is. A történeti adatokat ezért most összességében nézzük, és ezek fényében keressük a ferences iskolaügyi elkötelezettség motivációját. Kétségtelen, hogy a ferencesek legtöbbször a ferenci eszméből kiindulva nyitnak iskolát, néha viszont külső kényszerként, a túlélés, a jelenlét lehetőségeként vállalják ezt a munkát. Egyiptomban például 19 iskolát vezet az ottani provincia, a diákság 90 %-a muszlim. A provinciális elmondta, hogy ez nem a rendtársak különleges tudományos hajlamának eredménye, hanem onnan ered, hogy ebben a muszlim országban egyedül az iskolákkal tudnak elismertséget, sőt egyáltalán létjogosultságot szerezni maguknak. A Szentföldi Kies^tódiának annyival nehezebb dolga van, hogy különböző társadalmi és politikai helyzetekhez kell igazodnia, hiszen kilenc országra terjed ki a területe. Egyik régiójában, Izraelben 17 ferences iskola működik 21 ezer diákkal, akiknek 38%-a muszlim. 1967 előtt zsidó diákjai is voltak ferences iskoláknak, de ez azután megszűnt. A palesztin területeken 18 iskolát tartanak fenn, itt diákjaik 54%-a jön muszlim családokból. A szentföldi ferencesek tapasztalatai szerint szót lehet érteni ezekkel a családokkal. A muszlim — keresztény kapcsolatokban meglévő feszültségeket más iszlám országokból betelepülők gerjesztik. Az iskolai munka a magyar ferences rendtörténetnek is állandó része. Ennek sajátosan új fejezete kezdődött 1950-ben, amikor a Kapisztrán provincia a megmaradás feltételeként vállalta a két iskola ellátását. Hamar bebizonyosodott azonban, hogy nem csupán megmaradást, hanem fejlődést és gazdagodást is jelent számunkra ez a munka. Rendi viszonylatban egyedülálló nálunk a tanári végzettségű testvérek aránya, még ha nem is mindegyikük dolgozik jelenleg iskolában. 1989-ben Rendünk is visszanyerte hazánkban a teljes adminisztratív szabadságot. Az új helyzetben mára egy olyan irányultság látszik érvényesülni, amely az iskolai munkát érdemesnek és hasznosnak tartja anélkül, hogy erre külső okok kényszerítenék. A továbbra is fenntartott iskolai elkötelezettségnek ezzel új motivációra van szüksége. A tanítás azért marad meg a ferencesek tevékenységei között, mert a Rend alapvető célja az evangelizááó, az Evangélium hirdetése „szóval és tettel", vagyis az emberi megnyilvánulások teljes felhasználásával. Amint Ferenc körül összegyűlt az első 12 társ, máris elküldte őket prédikálni Assisi határain túl. Már Szent Ferenc korában belátta a Rend, hogy az evangelizáció érdekében alapos képzést kell nyújtania saját új belépő tagjainak, és így iskolákat kezdett létrehozni, amelyek haszonélvezői kezdettől fogva nemcsak a rendtagok,
