Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - BEVEZETES
BEVEZETÉS hanem széles körben a fiatalok voltak. Az Evangélium hirdetése átfogó közösségi cselekvés, amely mindig odafigyel az üzenet címzettjére, befogadójára. Szent Ferenc azt kérte társaitól, hogy különleges figyelemmel forduljanak oda azokhoz, akiket a társadalomban kevéssé becsülnek. Ez az egyes korokban különböző csoportokat jelentett, de mindig magában foglalta a gyermekeket és a fiatalokat is. Társadalomtörténeti munkák szerint a gyermek legtöbbször fenyegetett lény volt. De ha a fizikai fenyegetettség mára talán nem is a legelső probléma, ma is állandóan ki van téve a szellemi és lelki zűrzavarnak, sőt káros befolyásoknak. berlini fal leomlása óta globális kulturális forradalom zgjlik a világon. Egy új, »kereszténység utáni« erkölcs új kifejezései, normái, értékei, életstílusai terjedtek el és váltak globálisan irányadóvá. Az új etika jelszavai megtévesztően hasonlóak a keresztény szeretetparancs alapelveihez tartalmuk mégis különösen más. Kendkívül fontos, hogy keresztényként tudatosítsuk, mi is történik körülöttünk;fontos, hogy felismerjük a csúsztatásokat, az es^nei hátteret, és fellépjünk az igaz, krisztusi értékek védelmében. "— írta nemrég a Magyar Kurír hírportál. A fiatalok legnagyobb ínsége, úgy látszik, a tájékozódási pont megtalálásában jelentkezik. 2008-ban Itáliában már „nevelési vészhelyzetet" emlegettek, ezért XVI. Benedek pápa is szükségét érezte annak, hogy buzdító szavakkal erősítse meg a nevelésben dolgozókat a római egyházmegyében, mert fontos „azegyik generációtól a másik felé közvetíteni valami értékeset és biztosat, viselkedési normákat és olyan hihető célokat, amelyek köré a fiatalok majdfölépíthetik a saját életüket. " 1 la egyetlen szóban kellene összefoglalni a ferences iskolai elkötelezettség okát és alapelvét, akkor azt a szót kell kimondanunk, amelyet Szent Ferenc nemcsak gyakran használt, de egész lényével átélt, és amelynek minden következményét vállalva élt: testvér. Ferenc átéli, hogy léte összekapcsolódik másokéval, a teremtett világéval, és Istenével. Istennek ezt a szép tervét fenyegeti a bűn mint elkülönülés, egyéni felhalmozás, mások fölébe kerülni akarás. Ferenc szerint a hiteles keresztény élethez elegendő lenne „testvéri hivatásunkat" felismerni és teljesíteni. A „Miatyánk" imádkozásának nála első feltétele, hogy készek legyünk testvérként tekinteni másokra és a teremtett világra is. A ferences iskola ezért mindig annak iskolája is, hogy „testvérré" legyünk — és ezt az iskolát mindig közösen járja tanár és diák. Az evangelizáció mai körülményei tehát nem kevésbé igénylik a Rend részéről az oktatási munkát. A római rendi központban hosszú ideig a rendtartományok tevékenységei közül csak a missziós munkát koordinálták. Az utóbbi évtizedben erősödött meg a gondolat, hogy össze kellene fogni a többi tevékenységi területet is, természetesen a helyi önállóságot és a sajátos helyi feltételeket tiszteletben tartva. (Sokszor még ugyanazon provincia területén is eltérő feltételek között kell dolgoznia a ferences iskoláknak: Németországban a szövetségi államok oktatási rendje némileg eltérő, az osztrák provinciának pedig Dél-Tirolban, az olasz állam területén is van iskolája — ismét más törvényi környezettel.) Egy iskola életének mindennapi gondjaihoz mérten talán halvány reménysugárnak tűnik, mégis erőt adhat a tudat, hogy a Rend központi szinten is magáénak érzi az oktatás munkát. 2007 novemberében Cordobában gyűltek össze először az európai ferences iskolák képviselői, ahol a négy magyar ferences iskola is átadta tapasztalatait. Atgondoltunk néhány külső és belső körülményt, amely a ferencesek iskolai munkáját ma motiválja. Bárcsak minél többen lennének, akik személy szerint maguk is átérzik ezeket a motivációkat, és szerepet vállalnak egy testvéribb világ építésében. 20
