Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET
kegyhelynek. Mindenesetre a passaui kegykép tisztelete Magyarországon elsősorban Avianoi Márk rendtársainak, a kapucinusoknak, az ország újranépesítésén fáradozó főuraknak, és a tevékenységük nyomán megjelenő német telepeseknek köszönhető. Legismertebb és leglátogatottabb másolata hazánkban a bodajki kapucinus templomban van, de Csicsón, Krasznahorkán, Tétszentküton, Brassóban, Nagyváradon, Bátaszéken, Óbudán, a Kövi Szűz Mária kápolnában, Doroszlón, Jánossomorján, Solymáron is őrzik és tisztelik a kegykép másolatát. Bálint Sándor a történelmi Magyarországon százhatvannégy Mária neve tiszteletére szentelt templomot sorol fel. A jelek szerint a passaui Szűz Mária kultusza — a zelli és a czestochovai Szűzanya tiszteletéhez hasonlóan — meglehetősen elterjedt volt nálunk, és a XVIII. században Magyarországon is működtek Mariahilf Társulatok, bár ezek száma a többi Szűz Mária nevét viselő társulathoz képest viszonylag csekély. 1 Az esztergomi ferences templomban található Segítő Szűz Mária oltár a Feichtinger-család adománya. Magát a képet már 1740 előtt elkészíttette Feichtinger József, és ugyanebben az esztendőben a másolatot a bejáratnál, a kórus alatt helyezték el.' 1 Az oltár viszont csak 1774-ben épült meg Franz Xaver Feichtinger adományából. A család egyes források szerint bajor eredetű, és a XVII. század végén költözött Baranyanádasdra. Címeres nemeslevelet III. Károly királytól kaptak 1720-ban, amelyet 1825-ben átírt a kancellária Feichtinger Ferenc, az esztergomi hercegprímási uradalmak főtisztje részére. 7 Valószínűleg e másolat, illetve egy még későbbi megerősítés tévesztette meg Kempelen Bélát, aki a család nemességét 1877. január 8-ára datálja, Feichtinger János esztergomi kanonok és Feichtinger Sándor főorvos nevéhez kapcsolva a nemesség megszerzését. 8 A ferences templom több mint száz évvel korábban, 1774ben épített Segítő Szűz Mária oltárán azonban jól látható a család nemesi címere: kék pajzsban folyó víz fölött négyszögletes kövekből épített torony és híd, a hídon jobbjában hegyes tőrt tartó páncélos vitéz. A nemesség 1877-es datálása tehát mindenképen tévedés. 9 A passaui Segítő Szűz oltára a templom egyetlen, barokk kialakítását teljes egészében megőrző része, 1" s e körülmény utalhat a kegykép megkülönböztetett tiszteletére is, noha erre vonatkozóan a Protocollum 1 1 és a gondosan kijegyzetelt, mutatóval ellátott Novum Protocollum 1" nagyobb összefüggő részeket nem tartalmaz. Ennélfogva az esztergomi ferences templomban őrzött kegykép tiszteletének 5 Knapp Éva-Tüskés Gábor: Népi vallásosság Magyarországon a 17-1H. században. Bp. 2001. 277. A szerzők szerint mindössze egy Segítő Mária Társulat volt, míg az összes társulat száma kétszázhatvannégy. Figyelembe véve azonban a kegyképmásolatok nagy számát, gyanakodhatunk rá, hogy a vonatkozó források hiányosak. 6ProtocollumConventusStrigoniensisadS. Annám [...] 1718.114. 7 Rciszig Ede: Esztergom vármegye nemes családai 454. In: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Esztergom vármegye. Bp. 1989. 8 Kempelen B.: Magyar nemes családok IV. Bp. 1912. 65. 9 A félreértést tisztázza Rciszig Ede is Győr vármegye nemes családai 432. In: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Bp. 10 Prokopp Mária: Az esztergomi ferences Szent Anna templom. In: Az esztergomi Ferences Gimnázium Jubileumi Évkönyve. Esztergom, 1993. 71. 11 Protocollum Conventus Strigoniensis ad S. Annám [...] 1718. MFL 12 Novum protocollum Conventus Strigoniensis [...] Anno Domini 1778. MFL
