Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET
BILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 lAá módjára vonatkozóan nem sok adatunk van, és a bizonytalanságot erősíti a néprajzkutatóknak az ünnep beágyazottságára vonatkozó észrevétele: Bálint Sándor is ügy vélte, hogy Mária nevenapjának hagyományképző hatása régebbi Mária ünnepeinkhez képest csekély. 1 1 De hogy az esztergomi ferences templom Szűz Mária oltárának tisztelete valamilyen formában létezett, világosan mutatja a közelmúltban előkerült hatvannyolc, a passaui kegykép másolatához kapcsolható fogadalmi tárgy. Az offereket a mellékelt tanúsítvány szerint 1 íorváth Lajos Péter OFM (1889-1972) házfőnök adta át dr. Tóth Turczer Nándor (1912-1998) visegrádi plébánosnak megőrzésre, aki 1972. szeptember 6-án visszajuttatta azokat Dezsényi András Henrik OFM (19121991) templomigazgatónak. Dr. Tóth Turczer Nándor 1948-1955 között volt Visegrád plébánosa, az offerek átadása valószínűleg a szerzetesrendek betiltásával, illetve a tárgyak elkobzásától való félelemmel állt összefüggésben. A többnyire egyszerű ezüsttárgyak közül 6 darab díszesebb, a kegyképnek készíttetett korona. Mivel a kegyképen mind a Kisjézus, mind Szűz Mára fejét ma is korona díszíti, e körülmény is valószínűsíti a tárgyaknak a passaui Segítő Szűz oltárához való tartozását. A koronákon kívül 26 szív formájú, 12 láb, 8 szem, 4 térdelő, imádkozó alak, 1 mell, 1 nyelv, és 1 gyermek alakú offer az együttes része, valamennyi tárgy ezüst vagy ezüstözött réz. vr /B£\ ••mmr /í W. V X , \ mg**** - ?£JE ij t 1 V <* á* • .0 j. Jl •X I fi Iá*"*" Az offerek ajándékozásának ősi hagyománya kérésekhez, imameghallgatásokhoz, fogadalmakhoz kapcsolódik, és elsősorban kultuszhelyen történik. A leggyakoribbak az identifikációs tárgyak, amelyek a beteg testrészt vagy a kérés tárgyát jelenítik meg látható formában. Ez az esztergomi Segítő Szűz oltárának megmaradt tárgyaira is érvényes, hiszen negyvenkilenc offer egyértelműen e csoportba tartozik. Az offerek anyaga nem csak nemesfém lehet; a paraszti kultúrában gyakoribbak voltak a viasz és a fa, Dunántúlon a vas fogadalmi tárgyak, viszont a jelentősebb búcsújáró hellyé alakuló templomok és kápolnák értelemszerűen az értékesebb tárgyakat őrizték meg jobban, 13 Bálint S.: i. m. 273. 175
