Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET

ÉLET, MŰVÉSZET A képviselőház 1941. november 13-án lefolyt ülésén Szabó Gyula országgyűlési képviselő az esztergomi hadiműzeumot így méltatta: „Itt például említem fel az esztergomi ferenceseket, dicső Kapiszfrán Jánosnak utódait. Az esztergomi ferences gimnázium alagsorában a világháborúból szJz ós száz tárgyat magábanfoglaló gyűjtemény van. Ott a gimnáziumba kerülő fiút úgy nevelik, hogy először leviszik a hadimúzeumba és megmutatják neki ezj a gyűjteményt:»Nézd fiam, ez az #Z a^

aP> amelyben ez a nemzet megvédhető.'!« (Helyeslés). Ezt kell csinálni minden középiskolában, természetesen a hadimúzeum igazgatása, illetőleg ellenőrzése alatt. Ez fogja elmélyíteni agt, amit korszerű honvéd és katonai szellemnek nevezünk. "

6 A hadimúzeum helye legelőször a Csernoch János sétány 60. szám alatti cserkészotthonban volt, majd átkerült a kolostori épületbe, a rendi ebédlő melletti folyosóra, illetve nagy része a tornaterem melletti épület egy tágas szobájába, ahol hétvégeken igazgatói engedéllyel meglehetett tekinteni. A háztörténet arról nem ír, hogy mi történt pontosan a front közeledtével a hadimúzeummal. Egyes források szerint az oroszok is vittek el belőle sok értékes anyagot, illetve 1947-ben néhány térkép, fénykép, írásos emlék kivételével államellenes összeesküvés címén lefoglalták, és a városházára szállították. P. Florid ugyanakkor 1944 decemberében Szólás Ambrussal tábori lelkészi szolgálatot vállalt, és nyugat felé vonult. 1945-ben mindketten sértetlenül hazatértek. A háztörténet jegyzője 1947-ben, Florid atya Kiskanizsára történt helyezése alkalmából röviden, ugyanakkor szép sorokkal méltatja őt. „P. Flóridban is értékes egyéniséget veszítettünk. Nyugodt járása, szabályos gesztusai, csendes beszéde nem sejtették a fiatalokkal, mennyi szenvedést és nyugtalanságot élt és él át ez az ember. Nyugat-magyarországi zárdáink horvát és német anyanyelvű káplánjaként tíz évig dolgozott fiatalsága egész hivatásszeretetével, mikor 1930-ban arra vállalkozott, hogy ifjabb páter hiányában 37 éves fejjel megkezdi a német-latin szaktárgyak elvégzését. A visszalépés minden egyéni és egyéb következményei ma is fájó sebei. így is vállalta engedelmességi fogadalmából kifolyóan a tanítást intézetünkben 1940-44 közt• A háború végén ismét rosszul válaszfott, mikor (kívüle csak egy páter és egy testvér a kb. 35 szerzetes közül) Nyugatra menekült. Példásan vállalta utánapenitenciaképpen az), hogy Esztergomban nyert továbbra is beosztást. Pozsonyi gyermekéveiben szerzett szépérzékével grottákat építettfiákat ültetett, kertet művelt átszellemült szeretettel itt Esztergomban is, mint minden házban. Szülőföldjéről hozja az) a biztos műértést is, amivel budapesti hadimúzeumát összegyűjtötte. Amióta itt Esztergomban az oroszok legértékesebb darabjaitól megfosztották, agóta csak szobája volt tele régi pénzekkel, foraminiforákkal, stb.-vel. "

7 A rendi tabula szerint élete utolsó éveit a következő helyeken töltötte: 1949-ben diskrétus, népszónok és plébániai kisegítő Zalaegerszegen. A rend szétszóratása után haláláig (1954. december 24.) Pasaréten élt,

8 és 1950-től 1954-ig a Szentendrei Ferences Gimnázium tanára volt. 6 Évkönyv 1941/42. 7HD2Strig, 331. 8Weiss,M.:i.m. 164