Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
7 Munkásegyletek A céhek érdekvédelmi munkájuk keretében feladatuknak tekintették a beteg céhlegények segélyezését és özvegyeik megsegítését is. A munkásság nehéz helyzete, a munkafeltételek romlása, a fokozódó kizsákmányolás vezetett az önsegélyező egyletek megalakulásához, miután a munkásság sem az államtól, sem a munkáltatótól nem kapott segítséget Az önsegélyező egyesületben a kisiparos mesterek, segédek, gyári alkalmazottak is részt vettek. Az egyletek szakmai és területi alapon szerveződtek. A szakmai egyesületek a második ipartörvény 6 után túlnyomórészt beolvadtak az ipartestületi betegsegélyező pénztárakba. A szerveződő egyesületek súlyos problémákkal küszködtek, mivel a taglétszám nem emelkedett, a bevételek jelentős részét, akár felét is felemésztették az adminisztrációs költségek. Ennek következtében a hatóságok több egyesületet felszámoltak. 7 A kiegyezés után sorban alakultak meg a különböző munkásegyletek. Az egyleti forma inkább megfelelt a korabeli iparszerkezet túlnyomóan kisipari jellegének. A sokféle, szétszórt egylet összefogása, központi irányítása megoldhatatlan feladat volt. Az Altalános Munkásegylet 1868. februárjában alakult meg, Ferdinand Lassalle 1863-ban alapított Altalános Német Munkásegyletének alapelveit követve. Az Általános Munkásegylet alapszabályában helyet kaptak a munkásság napi gondjainak megoldására hivatott segélyező feladatok is. 1869-ben alakult meg a Pest-Budai Munkásképző Egylet, melynek a munkásság anyagi érdekeinek érvényesítésé volt a célja. Az érdekvédelem mellett azonban a politika is nagy szerepet kapott. 6 1872. évi VIII. tc. dr. Laczkó István: A magyar munkás- és társadalombiztosítás története 29. o.
