Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

8 Az első hazai munkásbiztosító Rauchmaul Károly malomgépész kezdeményezésére 19 munkás 19 forint alaptőkével megalapította 1870. április 3-án az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztárt, az első hazai munkásbiztosítót, ezzel megvetette a magyar társadalombiztosítás alapját. Az Általános Pénzár alapszabálya szerint magánegyesületnek tekinthető. A pénztár első elnöke Schlesinger Jakab volt. A betegpénztár alapszabálya szerint segélyezéssel foglalkozhatott, ám az egyik alapító. Farkas Károly (az I. Internacionálé magyarországi főmegbízottja 1869-től) igyekezett a szocialista eszme terjesztését összekapcsolni a gazdasági érdekvédelemmel és segélyezéssel.

8 A pénztár vezetése szorosan összefonódott a baloldali politikával. Az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár vezetősége 1891. szeptember 16-ai ülésén határozott arról, hogy visszalép a nyilvános politikai szerepléstől, a mozgalom vezetésétől. A betegpénztár a fővárosban és vidéken kerületi pénztárakat, fiókokat állított fel, 1885-ben már 34 előhelye volt. A pénztár célja, hogy a munkás betegsége és rokkantsága esetén segélyt, halálakor a hátramaradottaknak „temetési járulékot, gyámolítást nyújtson". A pénztár tagja lehetett minden 12-60 év közötti férfi és nő. A tagoknak belépési díjat kellett fizetni. A tagokat három korosztályba és négy fizetési osztályba sorolták. A járulékok és a segélyek mértéke is ehhez igazodott. A munkáltatók hozzájárulása esetleges volt. Az új belépőknek 10 heti várakozási idő is szükséges volt ahhoz, hogy szolgáltatást vehessenek igénybe. A pénztár által nyújtott szolgáltatáso

k: díjtalan orvosi ellátás, ingyenes gyógyszerellátás, hetente készpénzsegély 26 hétig, majd további 26 hétre a segély összegének fele járt, nő tagoknak szülési segély, hátramaradottaknak temetkezési segély. 8 Magyarország története 1890-1918. 111. o.