Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
23 létét, hanem annak képességét, munkaerejét is biztosítja az ipari élet érdekében. S éppen a munkások e segélyezése lesz hivatva arra, hogy a korunkban annyira fellépett munkáskérdések és szociális kérdésekből származó bonyodalmaknak elejét vegye. . ." Az újonnan alakult pénztár működésének első évét az alábbi számok jellemzik: A pénztárnak már 1894. február 8-án 1312 tagja volt, és ez a szám az év végéig 4950 főre emelkedett. A tagok közül az év folyamán kilépett 3079 fő, meghalt 18 tag, így december 31-én a tagok létszáma 1871 fő volt. Betegség miatt az év folyamán 2091 rendes, és 1664 családtag, összesen 2755 beteg részesült gyógykezelésben. Ezek közül 723 esetben 5784 napra 2438 forint 84 kr. táppénzt fizetett ki december 31-ig. Kórházi ellátásban 87 tag részesült, ezért a pénztár 999 forint 80 kr. ellátási díjat és 46 Ft 13 kr. szállítási díjat fizetett. Gyógyszerekért 1053 Ft. 24 kr-t, temetkezési segély gyanánt 465 Ft-ot, szülészeti ellátásért 54 Ft. 85 kr-t, orvosoknak tiszteletdíj és fuvardíj fejében 2200 Ft. 98 kr-t fizettek ki. A pénztár gazdálkodása 1894-ben megfelelő volt. Miután jelentős összeget fordítottak beruházásokra, a pénztár felszerelésére, 1163 Ft. 95 kr. tartalék tőkét helyeztek letétbe, a pénztár egyenlege pozitív volt. 2 3 1894. október 28-29-én országos kongresszust tartottak Budapesten, az új városház közgyűlési termében. Az esztergomi pénztárt dr. Walter Gyula elnök, Paulovits Géza igazgató és Gyarmati József titkár képviselte. 17 kérdés volt napirenden. A legfőbb kérdés a segélyezéssel kapcsolatos problémák tisztázása volt. A járulék hátralék után fizetendő késedelmi kamat tárgyában az esztergomi küldöttek a kamatfizetés mellett kardoskodtak. Napirenden voltak a pénztárak szervezeti működésével kapcsolatos kérdések is, mint pl.: a pénztári tisztviselők országosan egyforma hivatali elnevezése; a hivatalnokok végleges alkalmazása, állásukból történő 2 3 Esztergomi Ker. Betegsegélyző Pénztárjelentése az 1894. évről
