Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
24 elbocsátásuk fegyelmi vizsgálathoz kötése. A véglegesen alkalmazott hivatalnokok nyugdíjalapjához négy százalékos hozzájárulás biztosítása. 2 4 Az 1895-ös év nehezen indult: a járulékok lassan folytak be, a kiadások jelentősen növekedtek. A megbetegedések száma - a hosszú tél, nedves időjárás miatt állandóan emelkedett. Miután az időszaki munkák végzésére sokáig alkalmatlan volt az időjárás, a tagok száma csökkent. Egyes igazgatósági tagok javasolták a járulékok felemelését, a biztosított tagok családtagjainak ingyenes orvosi kezelésének megszűntetését. A második és harmadik negyedévben javult a helyzet, miután az építkezések beindultak, a taglétszám emelkedett, a járulékok befolytak. A pénztár bevétele az előző évi egyenleggel 18562 Ft 87 kr. A tagok száma december 31-én 2549 fő volt (az előző évhez képest 36%-kal nőtt). A gyógyszerészeknek közel 3000 forintot fizettek ki. Megmutatkoztak a törvény hiányosságai, szükségesnek látták a pénztár vezetői az alapszabály módosítását, valamint az ügyviteli szabályok kidolgozását. Kimondták a könyvvezetés egyszerűsítését is. Az ügykezelést segítő intézkedést hoztak oly módon, hogy megszüntették az egyéni főkönyvek vezetését. A minisztérium által előírt egyéni főkönyv már az első évben öt vaskos kötetet tett ki, a könyvek nagyságánál fogva az iroda és az öt álló íróasztal kicsinek bizonyult. Új, egyszerű, könnyen áttekinthető könyvvezetést alkalmaztak. Szorgalmazta a pénztár, hogy a különböző gyári, ipartestületi és magánvállalati pénztárak és bányatársládák megszűnjenek és a kerületi pénztárba olvadjanak. Azzal érveltek, hogy ezáltal megszűnnének a többszörös adminisztrációs költségek, kisebb járulékkulcs mellett nagyobb bevételt érhetnének el, a tartaléktőke nagyobb összegének kamatai alapot nyújthatnának a pénztári tisztviselők, orvosok fizetésének emelésére. 1896. április 28-án tartott igazgatósági ülésen megalkották a pénztár ügyviteli szabályzatát Az 1896. évről készült beszámolóban visszatekintett a pénztár a megelőző három évre. Megállapították, hogy a kezdeti nehézségeken sikeresen túljutottak. A biztosított tagok száma évről évre emelkedett. Az első évben a munkások nagy része ugyan még tiltakozott a belépés ellen, később azonban azok száma is nőtt, akiknek bár időlegesen nem volt munkájuk, a tagsági díjat fizették, melyre az alapszabály módot is adott. A tagok száma évenként átlagban kétezerrel nőtt. A pénztár vagyona ugyan 2 4 A kerületi pénztárak 1894. október 28-29-i országos kongresszusának jegyzőkönyve
