Katona Csaba: Esztergom az 1918-19-es forradalmak idején
os k 2^ »09 DEC 0 i. Esztergom az 1918-19-es forradalmak idején Ha röviden szeretnénk jellemezni 1918 és 1919 Esztergomban lezajlott forradalmi eseményeit, akkor alapvetően három megállapítással jellemezhetjük a történteket: 1. Mindkét hatalomátvétel különösebb zavargások nélkül, békésen ment végbe, maguk a forradalmi átalakulások nem követeltek a városban emberéletet. 2. Mind a polgári demokratikus forradalom, mind pedig a tanácsuralom idején hatalmon levők egymás közti széthúzása jellemezte a városi vezetést. 3. A városi eseményekre döntő befolyást gyakorolt a cseh csapatok megjelenése a Duna túlpartján levő Párkányban. Esztergom nehéz időket élt át már az őszirózsás forradalom kitörése előtti időkben is. Komoly élelmiszerhiány volt a megye egész területén, ráadásul olyan mértékű spanyolnáthajárvány dühöngött, hogy amiatt elmaradt még a megyegyülés is. Ebben a helyzetben érkezett meg az október 30-i budapesti események híre „azzal együtt, hogy nemzeti tanács alakult, melynek eddig ismeretlen hívei Esztergomban azonnal szervezkedni kezdtek." 1 Másnap este, október 31 -én pedig visszatért a városba az előző napokat Budapesten töltő helybéli ügyvéd, .Katona Sándor, aki részletesen beszámolt az ott tö rtént ekről, majd még aznap beszédet mondott a városháza erkélyéről. Sajnos csak töredékekben fennmaradt emlékirataiban a következőket jegyezte föl: „A véletlen ugy hozta magával, hogy X. 30-án hivatalos eljárás V végett Bpestre kellett utaznom, ahova 6 órakor d. u. megérkezvén, az akkor már izzó hangulat hatása alatt felkerestem a Károlyi párt helyiségét s ott Kobek Kornéllal 3 kb. fél óráig beszélgettem. A szitáló őszi eső ellenére nagy tömeg állott az utcán és minduntalan beszédeket követelt, de a kis számú párttagok, kik közül sokan a Nemzeti tanácsban voltak, már teljesen ki voltak merülve s igy csak csendben beszélgettek. Engem Kobek több nevesebb párttagnak mutatott be, igy Becknek, Lovászy Mártonnak, Koltainak, stb., de én oly izgalomban voltam, hogy ezekkel alig tudtam pár szót váltani, - hanem csupán Kobekkel beszélgettem és távozásom előtt súgva megkérdeztem tőle: „Mikor ragadjátok magatokhoz a hatalmat?" Erre ő titokzatosan mosolyogva azt felelte: „Erre most nem adhatok választ.", de én az arczából leolvastam, hogy ez már csak rövid idő kérdése. ... Izgatott állapotban mentem Nina sógornőmhöz éjjeli szállásra s reggel 7-ig nyugodtan aludtam. 8 órakor már útnak indultam a városba és az elinduláskor sógornőm szakácsnéja azzal jött elém, hogy be merek e menni, további kérdésemre, hogy miért félnék, azt felelte „hisz kitört a forradalom és nagy lövöldözés van az utczákon. - Mélyen felindulva kaptam magamra kabátomat és rohantam a Damjanich utczán át a villamos megállóig, de villamos nem jött. Az utcza még csendes volt, és nem mutatta, hogy Budapesten értem meg életem legnagyobb és legboldogabb pillanatát. Oly természetesnek látszott a forradalom kitörése, hogy az első pillanatokban nem is gondoltam arra a nagy munkára és koczkázatra, melyből megszületett. Csak örvendtem és izgatott voltam. Rövid idő múlva emberek, munkások jöttek és mondották: már nem járnak a villamosok. Rövid idő múlva mégis jött egy még ... , melyre felszálltam, de az ut elején még nem volt semmi különös jele a forradalomnak. ... Egy keresztutczánál nagy autobmoillal találkoztunk telve katonákkal, akiknek egyike e pillanatban lőtt. Az utasok női része sikoltani 1 O'sváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938. 161. p. Esztergom, 1918 november 1. 1. p. 3 Esztergom vármegye volt főispánja. rj '. \'\ V <
