Katona Csaba: Esztergom az 1918-19-es forradalmak idején

kezdett, a villamos megállott és tovább már nem is ment, - utasok és kalauzok ott hagyták és én gyalog indultam a Rákóczy ut felé, ahol már a forradalom teljes és feledhetetlen képe tárult elém. - Teherautók tömegei száguldoztak, az ut tömve volt emberekkel, az autókon sürtien katonák, népek sőt elvétve nők is. A katonák folyton lőttek a levegőbe. Virágeső hullott reájuk, őszi fehérrózsák milliói kerültek elő és minden ember feltűzte, a katonák fel voltak virágozva és utcza - autók - stb. népe folyton éljenzett, integetett egymásnak. Örömmámor töltötte el a lelkeket és én teljes mértékben adtam át magamat a feledhetetlen nap örömének."

4 Esztergomban a fővárosi események hírére a régi hatalom képviselői, Palkovich László alispán és Antóny Béla polgármester is hitet tettek a Nemzeti Tanács mellett. A laktanya udvarán felsorakoztatták az Esztergomban tartózkodó katonaságot, majd felszóltották a katonákat, hogy mondják meg, hajlandóak -e csatlakozni a Nemzeti Tanácshoz s az igenlő választ követően „Palkovich László alispán tudatta velük, hogy a katonaság akarata egyezik a megye közönségének akaratával."

5 Nyilvánosan kiállt a Nemzeti Tanács mellett Csernoch János hercegprímás is.

6 Döntő momentumnak bizonyult, hogy az alispán, a polgármester, a prímásérsek, valamint a katonaság is felvállalta az októberi forradalom vívmányait: elsősorban ennek volt köszönhető, hogy a hatalomátvétel zavargások nélkül zajlott le. A város egyik lapja, az Esztergom és Vidéke november 1-i száma már „Éljen a független Magyarország!" címmel közölt vezércikket

7. Egy nappal később, 2-án a katonaság a Széchenyi téren felesküdött a Nemezti Tanácsra. Az események ezt követően is gyorsan követték egymást. November 4-én alakult meg az esztergomi Nemzeti Tanács, ennek elnöke a hirtelen megnövekedett tekintélyű Katona ' Sándor lett, majd pár nappal később ugyancsak őt választották a vármegyei Nemzeti Tanács I élére. Katona korábban is ellenézéki nézeteiről volt ismert városszerte, mint az önálló (\ Magyarország és a köztársasági államforma lelkes híve. 1901-től praktizált tekintélyes ügyvédként Esztergomban, politikai aktivitása azonban ezidáig kimerült abban, hogy helyben ő töltötte be a Ecdgári Függetlenségi PárLdnöki-tisztét. 1918 őszén, amikor politikai ideája megvalósulni látszott, az események sodra magával ragadta ezt a lelkes éjf gyakorlati politikusnak korántsem alkalmas férfit. Hogy a hirtelen változások mennyire előtérbe helyezték Katona személyét, azt jól érzékelteti az a tény, hogy Antóny Béla polgrámester tőle kért javaslatot arra nézve, hogy kik legyenek tagjai a Nemzeti Tanácsnak: "Dr.Antóny Béla megnyitja a népgyűlést, felkéri dr.Katona Sándort, mint a központi Nemzeti Tanács tagját, tegyen javaslatot, hogy az esztergomi Nemzeti Tanács tagjaivá kik választassanak meg?"

8 (A kért javaslatokat Katona, hivatkozva a demokráciára, nem tette meg.) Ezzel egyidőben Frey Vilmos árvaszéki elnök (később a megye főispánja) vezetésével polgárőrség jött létre, a város bencés tanárai pedig a felsős diákjaikból úgynevezett diákpolgárőrséget hoztak létre: ebben a tanulók feladata a hírek gyors továbbítása volt. 6-án a város képviselőtestülete és a Nemzeti Tanács közös ülést tartott, melyen egyértelműen kimondták csatlakozásukat a köztársasághoz, ugyanezen a napon a megye főispánja, Beniczky Ödön pedig beadata lemondását, melynek elfogadása után azonnal kézhez vette kormánybiztosi kinevezését. Megindultak a városban a pártszerveződések is. A bencés tanár Prikkel Marián és Katona Sándor a Köztársasági Károlyi 4 Dr.Katona Sándor emlékiratai 1918-19-ből (kéziratos töredék) 5 Esztergom és Vidéke, 1918 november 1. 1. p. 6 Pásztorlevél a Nemzeti Tanács érdekében. Esztergomi Friss Újság, 1918 november 6. 1. p. 7 Esztergom és Vidéke, 1918 november 1. 1. p. 8 Esztergomi Friss Újság, 1918 november 7. 1. p.