Hetvesné Barátosi Judit: Egy kihaló szakma nyomában. Parák István esztergomi kocsigyártó

Kocsitörténet

Kocsitörténet A. kocsi formájának kialakulása sok évezredes tötténet. Először talán csak a csusztatók, szánkók könnyitetaz ember munkáját, majd a kerék feltalálásával kezdődött a fejlődés. A bronzkori sziklarajzokról ma már nem is tudjuk eldönteni, hogy nap-kerék, vagy a kerék a nap, amit kőbe véstek. A régészeti leletek között is gyakra tűnne k fel brozból készitett kerekeken járó napszimbólumok, nem vitás, hogy ezeknek mágikus vagy vallásos jelentésük volt. Magyarországon a budakalászi temető sirjából került elő egy kis kocsi agy

agmodellje egyedülálló leiétként. A korai idők palotáinak domborművei, a temetkezési mellékletek tanúsága valószinüsiti, hogy hatalmi jelvény'ek voltak, a sumér uralkodó és előkelő kisérete az i.e. III, évezred első felében négy kerelcü harci kocsikon vonultak fel. A hettiták, egyiptomiak, görögök harci kocsijai kétkerekűek voltak, a kettő és négy kerelcü kooslf aj tálcát már akkor is együtt használták. A befogott állatok is sokfélék lehettek, pl. ökrök, vadszamarak, lovak. Hogy a harcikocsik minél gyorsabbak legyenek, ezért sok ujitást vezettek be. Rogy súlycsökkenést lehetett elérni akkor, ha a telekerék helyett küllős kereket alkalmaztak, mely pontos munkát követelő részekből állt: a kerékagyból a tengelylyukkal, a keréktalpból a csaplyukakkal a küllők számára és magukból a küllőkből, ezt a munk't osalc szakképzett kézműves tudta elvégezni. A La T^ne-kor végének nagy ujitása volt a forgó elejü kocsi, mert eddig csak igen nagy