Hetvesné Barátosi Judit: Adatok az esztergomi szőlőtermesztéshez és az Orbán-kultusz
Tartalom - A szőlő müvelése és a szüret
- 1 1 _ A saőlő művelése és a 3züret. rmde ha 2sir09 a hant, édes nedvek ha vidítják ... fcly televény ad a legjelesebb venyigét, cnoda-dusat bacchusi bornedűben, kitűnőt fürjére, levőre • • • fény beragyogta tetőkön a fürt néz-sürüre töpped. /Vergilius: Heorgica II. éne.'í/ Esztergomban leginkább tőkés művelést folytatnak, bár lassan terjed a kord ónos Í3. 'zent József ünnepe után nyitották és né ; márciusban nekiláttak a metszésnek. \ munkához metszőollót használtak a háború előtt is. Időjárásnak megfelelően, akár havonta is kapáltak, de háromszor mindenképpen. /III./ Általában budai tiouau kapát használnak. Egy gazdának 3olt felé volt földje, ami vásárlás, öröklés, házasság utján jutott a birtokába. A szőlők a szomszédtél barázdával varrnak elválasztva, ez kb. 120 cm széles földhát, ezen járnak is. "Tápjainkban már a földhivatal méri fel a telkeket, veri le a cövekeket, teszi le a határköveket. Ha a háború előtti időben határvita volt, vagy meg tudtak e yezni a másik tulajdonossal, vagy fizettek a hegymesternek én az elrendezte a vitás kérdést, /i./ •\ szőlő betegségei ellen nagyon fontos, lelkiismereti kérdés a védekezés. Rendszeresen figyelik az időjárást, megnézik a szőlő levelét, szinte fajt'nkét is, és ha kell permeteznek. u r így sz"1Ő0U3Ztulésra mindenki emlékszik, évekig tartott nig a kórokozót legyőzték. A filoxéra elterjedése után szívesen ültettek szőlőt a "laposon", pl. Szentkirályon, mert a laza, homokos talajt nem szerette a kórokozó. Viszont a Huna közelsége miatt párás volt a terület, előfordult, hogy két hetente kellett permetezni a peronoszpóra ellen. \ háború előtt, amig saját tulajdonában volt a szőlő, csak rézgáliccal permetezett. /!./ A filoxéra ellen szénkénegezéssel védekeztek, amit
